Vashiány: Okok, Tünetek, Szűrési Lehetőségek és Pótlási Módok

A vashiány vérszegénységet eredményezhet, amelynek oka az, hogy a szervezet nem tud elegendő vörösvérsejtet előállítani a szükséges vasmennyiség híján. Ez nem csupán a napi teljesítményünk romlásához, de szervi bántalmakhoz is vezethet. Mit tegyünk a vashiánnyal? A cikkben kiderül.

Tartalomjegyzék

Mitől Alakul ki a Vashiány? Leggyakoribb Okok és Kockázati Tényezők

Elsősorban, az étrendünkben lévő elégtelen vas fogyasztás hiányállapothoz vezethet, különösképpen, ha sok növényi alapú ételt fogyasztunk, aminek a vasforrása kevésbé hasznosul a szervezetünkben. Ugyanis, a vashiány gyakori a vegetáriánusok és a vegánok körében. A helyes étrend kialakításával azonban ennek a problémának könnyen elejét vehetjük.

Előfordul az is, hogy ámbár a szükséges vas mennyiség napi szinten biztosított, de a szervezet nem képes megfelelően felszívni a vasat, ami főként bizonyos kóros állapotokra jellemző, mint a cöliákia, a Crohn betegség, vagy bizonyos műtéti beavatkozások után tapasztalható. Ezen kívül más állapotok, mint a növekedés, szoptatás, terhesség alatti időszak , az intenzív sport gyakorlása és az erős menstruáció is nagymértékben növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.

Továbbá, a vashiány kialakulását egyéb rendkívüli állapot is okozhatja mint pl. amikor a szervezetnek nagyobbá válik a vasigénye egy nagyobb vérvesztés (baleset), daganatos betegségek vagy vesebántalom miatt.

A Vashiány Tünetei

A vashiány (más néven anémia) első jelei szinte lopakodó módon jelennek meg, alig-alig észlelhető apró változások formájában. A szervezet eleinte próbál alkalmazkodni a csökkent vas mennyiséghez, így a tünetek nem azonnal jelentkeznek, hanem fokozatosan válnak kifejezettebbé.

Az egyik leggyakoribb tünet az általános fáradékonyság és a gyengeség. Ezt a tünetet könnyű más betegségekkel összekeverni, mivel sokféle egészségi probléma okozhat hasonló állapotot. Azonban, ha több héten át tartó pihenés ellenére is fáradtságot érzünk, érdemes vas hiányra is gyanakodni.

Ezen felül megjelenhet a szájban égő érzés (nyelvégés), amit glossitis-nek hívunk. Ilyenkor a nyelv pirossá, duzzadttá és érzékennyé válik, a nyelés is nehézkes lehet. A vörösvérsejtek ugyanis vasat igényelnek, és ha ezekből túl kevés van, a szájban lévő sejtek sem képesek megfelelően működni.

A vashiány további jellemző tünetei között szerepel a szív dobogásának megváltozása, ami szorongást vagy pánikot okozhat. Ezenkívül a vashiány jelei az arcon is láthatók, a bőr halványabb lesz a szokásosnál, és a szem alatti terület is sötétebbé válhat. A körmök is megsínylik a vas hiányát, törékennyé válhatnak, a köröm formája pedig megváltozhat, különösen, ha a vas hiány hosszú ideje áll fenn. Gyakori lehet a haj töredezettsége, a hajhullás vashiányra utal.

Összegezve tehát, a vashiány fő tünetei a következők:

Fáradékonyság, gyengeség, aluszékonyság
Fejfájás, szédülés, fülzúgás
Koncentráció-csökkenés
Ingerlékenység
Bizarr étvágy, a beteg meszet vagy földet kíván enni
Sápadt bőr és nyálkahyártyák
Barázdált körmök, törékeny körmök
Hajhullás
Száraz bőr
Afták a száj nyálkahártyán
Esetleg zörej a szív felett

Vashiányos Vérszegénység: Mi Ez és Hogyan Érinti Az Egészségünket?

Egy gyakran előforduló egészségügyi probléma a vashiányos vérszegénység, amely azért jön létre, mert a szervezetünknek nincs elég vasa az egészséges vörösvértestek termeléséhez. Ez az állapot azt jelenti, hogy a szervezetünk nem képes megfelelően oxigént szállítani a szöveteinkbe, ami számos egészségügyi problémát okozhat.Vizsgáljuk meg, hogy mi ez pontosan, és hogyan érinti az egészségünket.

A vashiányos vérszegénységnek számos következménye van, amely érintheti a napi tevékenységeit, és súlyos esetben komolyan károsíthatja az egészséget. A vashiányos vérszegénység hosszú távú következményei között a fáradtság és a gyengeség szerepelnek.

Az említett fáradtság jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet, beleértve a munka és a tanulás hatékonyságát is. A koncentrációs képesség gyengülhet, és a szervezet fizikai teljesítménye csökkenhet. Ha a vashiányos vérszegénység nem kezelik, hosszú távon a szív és a tüdő rendellenességekkel reagálhat a fokozott igénybevételre, és a szervezet megnövekedett energiaigényére.

Súlyos vashiány esetén a szív túlműködhet, ami szívdobogásérzést, légszomjat vagy akár szívelégtelenséget okozhat. A nyelv és a szájpadlás is érintett lehet, ahol a gyulladás és a fájdalom előfordulhat. Emellett a terhesség alatt a vashiányos vérszegénység kockázati tényezővé válhat a korai születés és a kis súlyú újszülött számára.

Fontos, hogyha bármilyen vashiányos vérszegénységre utaló jelet észlelünk, beszéljünk orvosunkkal. A helyes kezelés és a megfelelő vasbevitel segíthet a tünetek enyhítésében és az egészséges vörösvértest szint fenntartásában.

Vashiány Szűrés: mit mutat a hemoglobin, hematokrit, ferritin és transzferrin érték?

Nagyon fontos a vashiányt idejében felismerni, hiszen a megfelelő kezelés nélkül hosszabb távon komolyabb egészségügyi problémákat okozhat. De mikor is ajánlott a vashiány szűrése? Tágabb értelemben véve, mindenki számára hasznos lehet rendszeres vas-szint ellenőrzés, különösképpen azok számára ajánlott, akik kockázati csoportba tartozhatnak: például nők, gyerekek, terhesek vagy vegetáriánusok. Egy éves kortól már lehet kezdeni a vashiány szűrővizsgálatot.

A szűrés vérvétellel történik, melyet legtöbbször háziorvos, vagy laboratóriumi szakember végez. Az eredmények alapján egyértelműen megállapítható az esetleges vashiány, de a szakember dönti el a további teendőket.

A vashiányszűréskor többféle értéket mérnek, hogy a lehető legátfogóbb képet nyújthassák szervezetünk vas állapotáról. Az egyik legfontosabb ilyen paraméter az ún. hemoglobinszint, amely az oxigént szállító fehérjéink mennyiségét jelzi. Ha a hemoglobinszint alacsony, az gyakran utal vashiányra, hiszen a hemoglobin termelése tőle függ.

A hematokrit érték a vérünk sejttartalmának százalékos arányát mutatja. Ezáltal láthatóvá válik, mekkora részt tesznek ki a vörösvérsejtek – melyek a legtöbb vasat tartalmazzák – a teljes vérállományból. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb a vérben a vas, ami szintén a vashiány jele lehet.

A vérképvizsgálat megtételével a hemoglobinszint és a hematokrit érték a vérszegénység mértékéről ad információt, de önmagában nem ad teljes képet, és további vizsgálatokra lehet szükség a diagnózishoz.

A ferritin és a transzferrin laborparaméterek vizsgálata kritikus pontja a vashiány diagnózisának. A ferritin a szervezetnek az a fehérjeje, amely a testünkben lévő vasat tárolja. Alacsony ferritin szint gyakran a vashiány egyik első jele lehet, még mielőtt ez a vérszegénységben megnyilvánulna.

Ezzel szemben a transzferrin egy fontos vasszállító fehérje, amely a vasat a test egyik részéből a másikba szállítja. Ha a szervezetnek több vasra van szüksége, például vashiány esetén, akkor a transzferrin szintje megnő. A szervezet több vasat lenne képes megkötni, de nincs. Hozzáadva a ferritin és transzferrin vizsgálatát a szűrési folyamatba, lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy korábban felismerjék a vashiányt, akár már akkor is, amikor még nincsenek észrevehető tünetek.

Azaz, a ferritin és a transzferrin vizsgálatok képesek pontosabb képet adni vasraktárak töltöttségéről, a szervezet vasmennyiségéről, mint azt a szimpla vérkép képes adni. Így lehetőséget ad a precíz diagnózisra és időbeni beavatkozásra, különösen vashiány esetén.

Vasszűrés gyulladás esetén – mit mutat a szolubilis transzferrinreceptor szint?

A fennti magyarázat értelmében, egészséges szervezet vasszűrésekor vashiány esetében a ferritin szintje alacsony, míg a transzferrin szintje emelkedett. A ferritin és a transzferrin az ún. akut fázis fehérjék csoportjába tartozik, ez azt jelenti, hogy ha a szervezetben valamilyen gyulladás lép fel, a szintjuk emelkedik és ez téves paraméterként értelmezhető a vasszűrés mérésekor. A transzferrin negatív akut fázis fehérje, gyulladás esetén az értéke csökken.

Szükség volt tehát, olyan paraméter szűrésére, ami gyulladásos állapot fennállása esetén is tiszta képet ad a vashiány állapotárol. Ebben segít a szolubilis transzferrinreceptor szintjének a meghatározása, ami nem akut fázis fehérje, és a legpontosabb képet adja a vashiányról.

A szolubilis transzferrinreceptor szint mérésének hatékonysága abban rejlik, hogy ez a módszer képes átfogó képet adni a szervezet vashiányos állapotáról, függetlenül attól, hogy fennáll-e gyulladásos állapot vagy sem. Amikor a szervezetben vashiány kezd kialakulni, a sejtek megpróbálják kompenzálni ezt az állapotot a vasfeldolgozó fehérjék, így a transzferrinreceptorok termelésének fokozásával. A transzferrinreceptor egy sejtfelszíni kötőhely, a transzferrin molekula ide kötődik. Érthető tehát, hogy a sejtek felszínén megnő a transzferrinreceptorok száma amikor több vasra van szüksége. A véráramba került szabad transzferrinreceptor szintjét egy vérvétellel meg lehet határozni.

A szolubilis (vagy oldható) transzferrinreceptorok a vashiány korai markerének tekinthetők, hiszen már a vashiány kezdeti szakaszában magasabb szintet mutatnak a vérben. Ez a jelenség lehetővé teszi a vashiány korai felismerését és a megfelelő kezelés megkezdését az anémia kialakulása előtt.

Mikor alkalmazzák? A szolubilis transzferrinreceptor szint mérését többnyire azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a beteget gyakran érinti vashiányos anémia, vagy amikor a standard vérvizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt a vashiányos állapot diagnosztizálására. A módszer tehát kínál egy megbízható alternatívát kínál a vashiányos állapotok diagnosztizálásában.

A vashiányos vérszegénység gyanúja esetén a szolubilis transzferrinreceptor szint mérése hazánkban a Synlab-nál is igényelhető.

Vas Pótlása: Milyen Élelmiszerekben Található Meg?

Amennyiben a vashiányt a nem megfelelő bevitel okozza, a helyzet a megfelelő étrenddel nagy mértékben javítható. Nagy mennyiségű vas található a vörös húsokban, szójababban, sütőtök magban, tojásban és szárított gyümölcsökben, ami segíthet a vasszint növelésében.

A zöldségek között a spenót, a kelkáposzta és a fekete retek az egyik legjobb vasforrás, de az alma és az áfonya is tartalmazza ezt a fontos elemet. Érdemes megfontolni ezeknek a növényeknek a rendszeres fogyasztását, ha vashiánnyal küzdünk.

Emellett érdemes olyan reggeli gabonapelyheket fogyasztani, amelyeket extra vassal dúsítottak. Ezek a termékek többnyire egyértelműen feltüntetik a csomagoláson, hogy mennyi vasat tartalmaznak.

A Vas pótlás fontossága

Ha úgy érezzük, hogy nem sikerül elegendő vasat bevinni az étrenden keresztül, mesterséges forrásokat is szedhetünk.

Nem szabad alábecsülni a vas pótlásának fontosságát sem terhesség, sem sportolás, sem pedig gyengült állapotok esetén. A vas létfontosságú eleme a testünk működésének, nélkülözhetetlen a vér oxigénszállító képességéhez, ráadásul számos biokémiai folyamatban játszik szerepet, mint például az energia képződésben.

Terhesség alatt a magzat és a méhlemez növekedése, valamint a vér térfogatának növekedése miatt megnő a vasigény. Ha a vas bevitel nem megfelelő, a terhesség alatt vashiány alakulhat ki, ami súlyos egészségügyi problémákat okozhat mind az anyában, mind a fejlődő magzatban.

A sportolók vasigénye is megnövekedhet, mivel az intenzív fizikai aktivitás növeli a vörösvértestek számát a szervezetben, ami vasat igényel. A vas hiánya ebben az esetben csökkentheti a teljesítményt és hosszabb idő alatt történő regenerációhoz vezethet.

A gyengült állapotban lévő emberek is veszélyben vannak a vashiány szempontjából. Krónikus betegségek, mint például a vesebetegség, gyakran járnak együtt vasvesztéssel. Ezenkívül a gyengült immunrendszerű személyek – mint például az idősek vagy a rákos betegek – gyakrabban szenvedhetnek vashiánytól, ami tovább ronthatja az állapotukat.

A vas pótlása tehát létfontosságú lehet az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése szempontjából.

A Vas pótlása kívülről

Ha úgy érezzük, hogy nem sikerül elegendő vasat bevinni az étrenden keresztül, mesterséges forrásokat is szedhetünk.

A vas bevitel értékei

Átlagosan, egészséges felnőttek számára a javasolt napi vasszükséglet 8 mg férfiak és 18 mg nők esetén. Azonban ez a szám megváltozik, amikor egy nő terhes állapotban van.

A terhesség alatt a szervezetnek több vasra van szüksége, hogy támogassa a növekvő magzat és a placenta fejlődését, valamint hogy elősegítse a saját vérkészletének növekedését. Emiatt a terhes nők napi vasszükséglete 30 mg-ra emelkedik.

Szájon át adagolt vas készítmények

A vaspótlás történhet szájon át alkalmazható készítményekkel. Előnyük a könnyű hozzáférhetőség, egyszerű és biztonságos adagolás. Összetételükben főként az elemi vas ferro-(Fe2+) vegyértékű változatát tartalmazzák kötött formában.

A legnépszerűbb termékekben a vas szervetlen szulfátsók (Fe2+) vagy szerves maltóz komplexek (Fe3+) formájában van jelen. Mindkét típusú vas kiegészítő nagy jelentőséggel bír a vashiány kezelésében, de eltérő jellegzetességekkel rendelkeznek.

A vas szulfátsók a leggyakrabban használt vaskészítmények, főként a magas vas tartalmuk és alacsony költségük miatt. A vas szulfát gyorsan és könnyen felszívódik a szervezetben, így hatékonyan pótolja a vasat. Azonban számos mellékhatása is ismert, mint például a gyomor- és bélrendszeri panaszok, émelygés, hányinger, székrekedés vagy a hasmenés.

Adagolásuk tipikusan napi egy vagy két adag, néha étkezés közben a gyomorpanaszok minimalizálása érdekében, de a felszívódás növelése céljából jobb ha étkezések között adagoljuk.

A vas glükonát vagy vas fumarát szerves vasat tartalmaz, sokkal könnyebben felszívódik a szervezetben, ami azt jelenti, hogy nagyobb hatékonyságot biztosíthat a vashiány csökkentésében. Másodszor, a vas glükonát kevesebb mellékhatást szokott okozni, ami különösen előnyös azon emberek számára, akik érzékenyebbek a vaspótlókra.

A maltóz komplexek (pl. Maltofer rágótabletta ) egy viszonylag újabb típusú vaskészítmény. Kis molekulasúlyuk miatt könnyen áthatolnak a bélhámsejtek membránján, tehát a vas felszívódása hatékonyabb lehet. Ráadásul ezek a készítmények kevésbé valószínű, hogy gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat okoznak, így előnyösek lehetnek azok számára, akik érzékennyek a vas szulfát iránt.

Az adagolás itt általában napi egy tabletta, étkezés közben vagy után, hogy maximalizálják a felszívódást és minimalizálják a mellékhatásokat.

Összefoglalva, mindkét készítménynek megvannak az előnyei és hátrányai, és az adagolásuk is különbözik. A legjobb megoldás a személyes igények és egészségi állapot alapján történő választás.

Hatékony Vaspótlás – szukroszómiális vas kapszulával

A szukroszóma egy olyan speciális technológia által kifejlesztett gyógyszerforma ami foszfolipid és szacharóz észterből álló komplexbe ágyazva tartalmazza a vasat. Ez a szukroszómiális membrán megvédi az aktív hatóanyagot a gyomorsavval szemben, így lényegesen magasabb a vékonybélben történő felszívódás. Tulajdonképpen a szukroszómába zárt vas nem érintkezik az emésztőrendszer nyálkahártyájával, a vas oxidáló hatása elmarad, így nem jelentkeznek az irritáló hatások és a széklet színeződése sem. Rendkívűl jól tolerálható.

Hazánkban beszerezhető szukroszómiális vas készítmény a vasat pirofoszfát formában tartalmazza, 30 mg-nyi mennyiségben C-vitaminnal együtt társítva kapszula formában.

Vénás Vas pótlás

A vénás vas pótlás rendkívül fontos lehet abban az esetben, ha az orális vas-kiegészítők nem hoznak eredményt, vagy a mellékhatásaik nehezen viselhetővé válnak, mint például az emésztőrendszeri problémák. Ilyen esetekben lép érvénybe a vénán keresztül történő vas pótlás.

Ez a beviteli út nagyon hasznos lehet azok számára, akik nem képesek elegendő vasat felszívni az étrendjükön keresztül, azoknál, akik szenvednek a gyomor-bélrendszeri betegségektől, mint például a Crohn-betegség, vagy olyan állapotoknál, melyek jelentős mennyiségű vér veszteséget okoznak, mint a menstruáció vagy a sebészeti beavatkozások.

Azoknál a betegeknél is hatásos lehet, akiknek vashiányos vérszegénységük van, és akiknél a vas oralis pótlása nem elegendő. Ugyancsak javasolt a vénás vas pótlása olyan betegeknek, akiknél túl magas kockázattal járnának a szájon át történő vasadagolás (például krónikus vesebetegségben szenvedők).

Ez az eljárás gyors, a vasat közvetlenül a véráramba juttatja, ezáltal kikerülve a szokásos felszívódási útvonalakat, ami lehetővé teszi a test számára, hogy azonnal hozzáférést kapjon a szükséges vashoz. Azonban, a vénás vas pótlás orvosi szakértelmet igényel és ez is járhat mellékhatásokkal, így mindig az orvosnak kell eldöntenie, hogy mely esetekben jön szóba ez a kezelési mód.

Fontos! A vénába adott vas készítményekből is több létezik, megjegyzendő azonban, hogy ámbár sajnos még mindig sor kerül a vas glükonát formájában adagolt vénás pótlásra, ez terhesség és szoptatás ideje alatt ellenjavallt! Egyrészt, hatékony alkalmazásához többszöri beadásra van szükség (megterhelő), másrészt az infúzóban levő benzilalkohol magzatkárosító hatású lehet.

Vénás vaspótlás céljából, terheseknek csupán a második trimesztertől a vas carboximaltóz formájában javasolt. Ennek alkalmazáas gyakran egy adagban is elégséges.