A szelén szervezetünkben számos enzim része és kémiai folyamat működtetője, hatásköre kiterjed a sejtek épségére, a pajzsmirigy működés és inzulin termelésre, a termékenység és szaporodásra, hiánya pedig többféle betegség előidézője lehet. Felmérések azt mutatják, a népesség szelén ellátottsága szegényes, ami a megfelelő mennyiségű és minőségű pótlásra hívja fel a figyelmet.
Miért esszenciális nyomelem a szelén?
A szelén a nyomelemek csoportjába tartozik, ez azt jelenti, hogy mennyisége a szervezetben csekély, de ennek a kis mennyiségnek létfontosságú a szerepe a szervezet egészséges működéséhez. Ezért is fontos, hogyan szedjük a szelént, milyen beviteli forrásokhoz jutunk.
A nyomelem másik ismeretes elnevezése a mikroelem. Mikroelemeknek tekintjük azokat az elemeket, amelyek szervezetünk tömegének kisebb mint 0,005%-ban vannak jelen, és napi szükségletük nem haladja meg a 100 mg-ot.
A szervezetünk nem képes saját szelén termelésre, ezért mi magunk kell biztosítanunk a bevitelt, természetes vagy hiányállapotok esetén mesterséges módon.
Természetes beviteli forrásként szolgálnak a diófélék, halfélék (tonhal, tőkehal, csuka, hering), gabonafélék, marhahús és baromfi. Minél kevésbé feldolgozott, inkább teljes értékű élelmiszer fogyasztása javasolt, mivel az elkészítés során az ásványi anyag tartalom megsemmisülhet.
A szelén szerepe
A nyomelemek közül a szelén különleges hatásmódja abban rejlik, hogy képes beépülni a szervezet fehérjéibe úgynevezett szelenoproteinek képződése által. A szelén biológiai funkciója a szelenoproteineken keresztül valósul meg, melyek egy vagy több szelenocisztein aminosav maradékot tartalmaznak. Összesen eddig 25 féle szelenoproteint fedeztek fel a szervezetünkben.
A szelén az agyszövet területein fejti ki számos funkcióját, melyek közül az egyik legfontosabb az antioxidáns funkció. A normális anyagcsere- tevékenység során szabadgyökök (mint pl. szuperoxid O2-, aktív hidroxilgyök OH, hidrogén-peroxid H2O2, nitrogén-monoxid NO-) keletkeznek melléktermékként.
Ezeknek száma terhelés és stressz hatására megnövekedhet, nagy számban sejtkárosító és szövetekre nézve roncsoló hatásúak. Az oxidatív stressz csökkentésében és a szabadgyökök elleni védelemben, a sejtek épségének a fenntartásában kulcsfontosságúak az antioxidánsok, így a szelén is.
A szelén hatása
A szelén igencsak sokszámú és nagy jelentőségű szerepe a szervezetben több szervet és szervrendszert érint, ezek a következők:
- antioxidánsként, véd a szabadgyökök roncsoló hatásától
- inzulintermelés szabályozás miatt jótékony hatás 2-es típusú cukorbetegség és inzulinrezisztencia esetén
- a jóddal együtt fontos szerepet játszik a pajzsmirigy hormonok szintézisében és anyagcseréjében
- erősíti és fenntartja az immunrendszer megfelelő működését
- szerepet játszik a vírusfertőzés gátlásában, növeli a vírus fertőzésekkel szembeni ellenállást: covid-19 fertőzés korai stádiumában, AIDS pozitív betegeknél
lassítja a betegség előrehaladását
-
- a termékenység és szaporodás fenntartása
- a szervezetben fehérjékhez kapcsolódva, az úgynevezett szelenoproteineken keresztül olyan kémiai folyamatok részese (pl. apoptózis serkentés, daganatos sejtek szaporodásának gátlása) melyek kedvezően hatnak rák megelőzés vagy terápia céljából
- a szelenoproteinek fontosak az oxidatív stressz mérséklésében
- csökkenti a szívbetegségek kialakulásához vezető oxidatív stresszt
- előnyös hatásokkal bír gyulladásos folyamatok, izületi gyulladás kiegészítő terápiájában (bélbetegség, rheumatoid arthritis, asztma, allergia )
- támogatja a csontok megfelelő ásványi sűrűségét
- szépítő, erősítő hatás a bőr, köröm és haj struktúrájában
Hiánya
A szelén hiány tüneteit, az izomgyengeség, nők és férfiakat érintő meddőség, fáradtság, hajhullás, legyengült immunrendszer jellemzi.
A szelén hiánya a Keshan betegség – a szívizom ritka betegsége – valamint az izületi porcok degenerációjával járó Kashin-Beck kór okozója.
Utóbbi kutatások arra vezettek, hogy bizonyos neurológiai betegségek – Parkinson-kór, Alzheimer-kór – hátterében tartós szelénhiány állt fennt. A szelén szint és ilyenfajta betegségek közötti viszony felderítésében további vizsgálatok zajlanak.
Gyógyszerészi tanácsok – Hogyan szedjük a szelént?
A szelén bevitele és szervezetben történő hasznosulása nagymértékben függ attól, hogy az elem milyen formáját választjuk éppen. Ez döntő szerepet játszik a felszívódás és hatékonyság mértékében.
A szelén formái
A szelén-kiegészítők két formában állnak rendelkezésünkre:
- szervetlen ásványi sók, mint pl. a nátrium-szelenit vagy a szelenát
- szerves formák, mint pl. a szelénnel dúsított élesztő, szelenometionin és szelenocisztein.
Biológiailag a legjobban hasznosítható szerves szelén forrás az élesztős szelén. Ez esetben a szelén egy ellenőrzött fermentációs folyamat során áthasonul, azaz asszimilálódik.
A szelén felszívódása a vékonybélből szervetlen formák esetében kevésbé hatékony, a szeleno aminosav típusú formák felszívódása olyan mechanizmusok által történik amely megengedi, hogy a szervezet általános fehérjéibe beépüljenek és szelén készletként szolgáljanak. Ez a készlet pótolni tudja majd az esetlegesen optimális alá eső szelén szinteket.
A biológiai hatásért felelős szelenoproteinek képződése több lépésben jön létre, pl. a bevitt szelén kémiai reakciók sorozataként először szeleniddé alakul, majd szelenociszteinként épül tovább szelenoproteinné. . Ha a szelén olyan formáját választjuk ami már aminosavhoz kötött, mint pl szelenometionin akkor erre a köztes lépésre nincs szükség, a szervezet a fehérjék beépülésére készen álló szelénhez jut.
A szelén szedése – Adagolás
Tekintve, hogy Európa talajaiban alapvetően alacsony szinten van a szelén tartalom, a növények és állatok nyomelem felvétele sok esetben nem teljes, a természetes forrásokból merített szelén hozzáférésünk is korlátozott.
Így a változatos étrend mellett is felnőtteknek a napi 50-100 mikrogramm szelén kiegészítés javasolható, a következő ajánlásokkal:
Szelén adagolása gyerekeknek:
- 1-3 éves korban: 20 mikrogramm/ nap
- 4-8 éves korban: 30 mikrogramm/ nap
- 9-13 éves korban: 40 mikrogramm/ nap
(gyerekek esetében mindig az orvos állapítja meg a megfelelő dózist )
- 14 éves kortól : 55 mikrogramm/ nap
- terhességben: 60 mikrogramm/ nap
- szoptatás alatt: 70 mikrogramm/ nap.
A szervezet optimális szelén plazmaszintje megközelítőleg 120 mikrogramm/l .
Túladagolható a szelén?
Igen, túladagolható ezért óvatosságra sarkall miképpen szedjük a szelént. A szelén jelenléte a szervezetben létfontosságú, de óvakodni kell a túladagolás mértékétől. Hosszú időn át szedett, évekig tartó több mint napi 400 mikrogramm bevitele, fémes szájíz és fokhagyma szagú lehelet már a túladagolás veszélyeit mutathatja.
A felhalmozódott szelén kórképe a szelenózis, ami hányingerrel, émelygéssel, gyomor bélrendszeri panaszokkal, hajhullással, körömtöredezéssel, bőrelváltozással jár. Súlyos jellege a máj, vesék, szív állapotát károsítják, az igen nagy mértékű túladagolás ritka esetben halállal járhat.
Kombinációk
Ha a rendelkezésre álló készítmények között tallózunk, találunk egykomponensű– csak szelén tartalmú- és több komponensből összeállított verziókat is. A több komponensből álló készítmények a hatás növelése céljából, úgynevezett szinergizmus kialakítása érdekében olyan egyéb vitaminokat vagy nyomelemeket tartalmaznak, amelyek tovább fokozzák a szelén jótékony hatását az adott kórkép vagy tünet gyógyításában.
Gyakori szelén kombinációs készítmények.:
- a haj, köröm erősítésében segíti a szelénnek, a rézzel, biotinnal, cinkkel való kombinációja
- a pajzsmirigy megfelelő működéséhez előnyös lehet a jóddal, inozitollal való társítás
- a szelén cink együttes szedése az immunredszer erősítését szolgálja, ehhez még c-vitamin is társítanak
- termékenység növelés céljából előnyös a mio-inozitol, e-vitamin, folsav, aminosavak hozzáadása
- energia szintet növelő-, fenntartó hatás a mate, sáfrány, ginzeng együttesével
- szív-érrendszeri védelem , antioxidáns hatás a koenzim Q10-el társított készítményekben.
Mivel nem szedhető együtt a szelén?
Bizonyos gyógyszerek és a szelén együttes adagolása óvatosságot igényel.
Jelentős kölcsönhatás szelén és gyógyszer között
Kerülni kell a mesterségesen adagolt szelén és a dimerkaprol (nehézfém mérgezésben használt gyógyszer) együttes adagolását. A dimerkaprol a szelénhez kötődve olyan komplexet képezhet, ami vesekárosító hatású, ezért a szelén szedését javasolt szüneteltetni a terápia alatt.
Mérsékelt kölcsönhatások szelén és gyógyszerek között
A szelén befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását a véráramba, így csökkentheti ezek hatékonyságát mint pl.:
- antibiotikumok: levofloxacin, ciprofloxacin, delafloxacin, cinoxacin, ofloxacin, moxifloxacin, nalidixsav
- osteoporózisban használt gyógyszer: alendronát, etidronát, ibandronát
- thalassemia-vastúlterhelés kezelése- elleni gyógyszer: deferipron
- szövődménymentes influenza kezelésére használt: baloxavir-marboxil
- thrombocitopénia kezelésében: eltrombopag
Mikor szükséges módosítani a szelén adagolását?
Bizonyos betegségekben a szelén adagolása az egyéni igények figyelembevételével történik és ehhez igazodik.
A szelén részben a vizelettel ürül, ezért a veseelégtelenségben szenvedő betegeknél javasolt a napi dózisok csökkentése, mérséklése.
Malabszorpciós szindrómában, azaz amikor a gyomor-bélrendszerből a tápanyagok felszívódása csökkent mértékű és nem teljes, a normálistól eltérő, nagyobb adagok bevitelére lehet szükség.
