A hasmenés megjelenésekor, a régebbi orvosi tanácsolás úgymondd a hasmenéses diétát és az étrend bizonyos mértékű megvonását javasolta. Ma már, ez az elv a tudományos kísérletek és megfigyelések alapján megváltozott.
Hasmenéses diéta: mit lehet enni és mit ne együnk hasmenéskor ?
A fenti kérdés az új orvosi szakértelem szerint, lassan értelmét veszti. Az új ajánlás ugyanis azt állítja, hogy a szigorított étrend, azaz a diéta hasmenés esetén nem jár feltétlen előnyös tulajdonságokkal.
Ez nem azt jelenti, hogy hasmenéskor még többet kell ennünk mint azelőtt, a táplálás az egyéni igényekhez igazodva marad, viszont a tápanyagok nem feltétlen kell csupán a régenről ismert kenyér, sárgarépa, rizs, burgonya, azaz a hasmenéses diéta kombinációjára szorítkozzon.
Ez azzal magyarázható, hogy a hasmenéses diétával, azaz ha a táplálékfelvétel nem elég változatos és teljeskörű , a tápanyagok felszívódásának mértéke is csökken, a szervezet raktárkészletei kezdenek ürülni, ez pedig a tápanyagszükséglet növekedését igényli. Ez az állapot hasmenéssel társulva – kisgyermekeknél főleg-, semmiképp sem előnyös, az alultápláltság állapotához vezethet.
Az újabb ajánlások, mint a WHO (World Health Organisation- Egészségügyi Világszervezet) kijelentései, a hasmenéses diéta helyett a hasmenés alatti folyamatos táplálás biztonságosságára és előnyös voltára hívja fel a figyelmet. Ennek értelmében, a gyermekeket továbbra is etetni kell a hasmenés ideje alatt ahhoz, hogy a tápláltsági állapot ne romoljon.
A hasmenéskor az első terápiás cél a rehidrálás, a kiürült folyadék visszapótlása. Továbbá, a tápanyagban gazdag élelmiszerek fogyasztása javasolt, kisebb adagokban, 3-4 óránként egyszer felkínálva, olyan mértékben amit a szervezet szívesen elfogad. Ezt a folyamatot a hasmenés megszűnése után is érdemes folytatni, kisgyermekek esetében addig, amíg a gyermek súlya megegyezik a betegállapot előtti súly értékével.
Rehidrálás, folyadékpótlás- azaz, mennyit és mit igyunk?
Egészséges egyéneknél, akiknél a hasmenés enyhe lefolyású és nem jár szövődményekkel, nagymértékű gyengüléssel, a kiszáradás megakadályozásához folyadékpótlásként főként természetes ásványvíz, esetleg levesek, natúr gyümölcslevek fogyasztása javasolt.
Idősek, kisgyermekek, vagy súlyos betegeknél a hasmenés okozta kiszáradás súlyos következményekhez vezethet. Számukra a folyadékpótlás kulcsfontosságú. Ilyenkor, a hidratálás hatékonyságát növeli az orális rehidráló oldatok adagolása.
Másrészt, klinikai kísérletek szerint, nemcsak a hidratálást, hanem a táplálkozás folyamatát is segíti ezeknek az oldatoknak a használata. Az orális rehidráló oldatok összetételükben elektrolitokat (mint pl. nátrium, kálium, klór), glükózt tartalmaznak (leegyszerűsítve sókat és cukrot) valamilyen bázis jelenlétében (citrát, bikarbonát).
Céluk, hogy pótolják a szervezetből a hasmenés alkalmával kiürült mennyiséget, folyadékveszteséget. Ezek az elektrolitok nélkülözhetetlenek a szervezet számára, a megfelelő vízháztartás, sav-bázis egyensúly, ideg- és izomműködés fenntartásához szükségesek. Ezért fontos törekedni, minél előbb a megfelelő egyensúly visszaállítására.
Egy klinikai megfigyelés azt mutatta ki, hogy azok a gyermekek akik a hasmenés alatt orális rehidráló folyadékot kaptak, a folyadék- és elektrolithiány megszűnését követően rövid időn belül enni kívántak. Ez az eredmény az orális rehidráló oldat adagolásának további előnyét bizonyítja.
(További részletek az orális rehidráló oldatokról, a Hasmenés kezelése című rovatban.)
Az orális rehidráló oldatok összetételét az Egészségügyi Világszervezet hagyja jóvá és az alábbi mennyiségek fogyasztását ajánlja hasmenés esetében korosztályok szerint:
- 2 éves korig: 50-100 ml rehidráló oldat fogyasztása minden hasmenés után
- 2 és 9 év között: 100-200 ml rehidráló oldat fogyasztása minden hasmenés után
- 10 éves kor fölött: igény szerint nagyobb adagok fogyasztása, de maximálisan 2 liter elfogyasztása egy nap alatt
Az orális rehidráló oldatok némelyike vény nélkül kapható gyógyszertárban, többnyire tasakos formában. Az elkészítés módja egyszerű, a tasakban lévő sókat a felhasználási útmutatóban pontosan megadott víz mennyiségben kell feloldani, ezt követően szobahőmérsékleten tárolva 12 órán belül elfogyasztani, vagy hűtőben tárolva maximum 24 órán belül.
Mire figyeljünk még?
Egyszerű de praktikus jótanácsok a hasmenés alatti időszakra a következők:
- megfelelő folyadékpótlás természetes ásványvízzel, esetleg cukrozatlan szobahőmérsékletű teával, sózott zöldséglevessel, elhúzodó hasmenés esetén rehidráló folyadékkal
- a görcs csökkentése érdekében kerülni kell a gázképző élelmiszerek fogyasztását, mint pl. szénsavas italok, babfélék, brokkoli, karfiol, lencsefélék, káposzta
- az erősen fűszerezett, rost, cellulóz vagy nagy zsír tartalmú ételek irritálhatják a bélnyálkahártyát, bélkímélő ételek bevitele javasolt
- az elfogyasztott étel mennyiség kis adag legyen, több részletben, lehetőleg sem túl forró, sem túl hideg, inkább szobahőmérsékletű
- csökkentheti a fáradtságot a Káliumban gazdag étel fogyasztása mint pl. a barack, banán, burgonyafélék, hal
- a tejfélék bizonyos egyéneknél fokozzák a hasmenést, fogyasztásuk ilyenkor nem javasolt
- az étel elkészítési módjaként válasszuk a párolást, főzést (kerülve a pirosra sütés, pörkölést), ez is segíti a könnyebb emészthetőséget, a terhelt bélrendszer munkáját könnyíti
- a keményítő tartalmú ételek előnybe helyezése mint pl.a rizs, főtt burgonya, zabnyák csökkenti a hasmenést
- probiotikumok szedése: mint jótékony mikroorganizmusok, segítik visszaállítani a bélrendszer felborult flóráját, küzdenek a kártékony baktériumokkal szemben, erősítik az immunrendszert, megelőzhetik vagy csökkenthetik a hasmenést kisgyermekek, felnőttek esetében is. Antibiotikumos kezelés ideje alatt a probiotikumok szedése javasolt, a gyógyszer mellékhatásaként megjelenő hasmenés kivédésére.
Ezeket az étkezési szokásokat szem előtt tartva jelentős mértékben segíthetünk a hasmenés tüneteinek a csillapításában.
Összegzés
A régi orvoslás a hasmenéses diétára alapozott a hasmenés megjelenésénél, csecsemőknél a szoptatás abbahagyását, vagy a tápszer hígitását, olykor a laktózmentes tápszerre való váltást javasolta. Ma már a legújabb klinikai kísérletek azt mutatják, hogy a táplálást nem szükséges felfüggeszteni, nem kell koplaltatni. Minél előbb törekedni kell a folyadékpótlásra, majd ezt követően fokozatosan vissza lehet állni a megszokott étrendre . Emellett, a probiotikumok adásával a bélnyálkahártya regenerációját, az egészséges bélflóra egyensúlyát és a hasmenés megszüntetését is segíthetjük.
Források
Nutritional Management of Acute Diarrhea in Infants and Children, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK219097/
https://travel.gc.ca/travelling/health-safety/rehydration
https://www.medicalnewstoday.com/articles/320124#contacting-a-doctor
