Az antibiotikumok feladata a szervezetben fellépő bizonyított bakteriális kórokozók, fertőzések leküzdése. A kezelés során vagy utólagosan megjelenő antibiotikum asszociált hasmenés nemkívánatos mellékhatás, mely akár rövid időn belűl (alkalmazás után pár órával) vagy a terápia utáni (8 héten belül) időszakban jelentkezhet.
Ennek hátterében többféle mechanizmus állhat.
Az alábbiakban sorra vesszük azokat az eseteket melyek antibiotikum miatti hasmenéshez vezethetnek .
A normál bélflóra összetételének és működésének a zavara
Az emésztőrendszerünk baktérium réteg borítja, velünk született, jótékony baktériumoknak is nevezzük őket, a jótékony flóra összetevői. Feladatuk, hogy természetes védelmet nyújtsanak a kórokozók, az emésztetlen étel, a méreganyagok, és a paraziták ellen.
Mindehhez, gomba-, baktérium és vírusölő anyagokat termelnek (mint pl. interferont, lizozimet és surfactint) amelyek feloldják a kórokozók membránját, ezáltal elpusztítják őket.
Továbbá, jelzést adnak az immunrendszernek, hogy megfelelően reagáljanak a betolakodókra.
Antiobiotikumok hatására a kártékony baktériumok mellett, a jótékony flóra baktériumszáma is csökken, így külsőleg bevitt pótlásuk javasolt, probiotikumok révén.
Számos kutatás, köztük egy 2021-ben megjelent meta-analízis azt hangsúlyozza, hogy az antibiotikummal összefüggő hasmenés megelőzése céljából, célszerű a probiotikumok mielőbbi szedése.
A pozitív és biztonságos hatás eléréséhez az alábbi klinikai vizsgálatok által bizonyított baktériumtörzsek bevitele javasolt:
- Saccharomyces boulardii
- Lactobacillus reuteri
Hatásos lehet, de kevesebb bizonyított vizsgálat született a :
- Lactobacillus rhamnosus
- Lactobacillus acidophilus
- Bifidobacterium breve, stb. törzsek hatékonyságáról.
A kórokozó mikroorganizmusok általi túlszaporodás
Kutatások azt igazolják, hogy az antibiotikum okozta hasmenéses esetek hátterében 10-20%-ban túlzott mértékben elszaporodott kórokozó áll, melynek neve Clostridium difficile.
A Clostridium difficile egy Gram pozitív baktérium, mely egészséges bélflórával rendelkező egyénekben kis mennyiségben termelődik.
A baj akkor kezdődik, ha a normál bélfórát képező jótékony baktériumok száma az antibiotikumok hatására lecsökken, illetve elpusztul és így helyet ad a Clostridium diff. Törzs túlzott mértékű felszaporodásának.
A Clostridium difficile 2 fajta méreganyagot bocsájt ki, melyek károsítják a nyálkahártyát és vastagbél gyulladást okoznak :
• enterotoxin (toxin A)
• citotoxin (toxin B)
Ezek a toxinok direkt romboló hatást gyakorolnak a vastagbél bélését alkotó sejtjeire, az úgynevezett kolonocitákra.
A fertőzés tünetei az enyhe jelektől, a súlyos esetekig terjednek, a hasmenéshez hasfájás is társul, jellemző a kellemetlen széklet szag.
A leggyakoribb antibiotikumok melyek érzékenyebbé teszik a bélrendszert a Clostridium diff. iránt, a cefalosporinok, aminopenicillinek vagy a klindamicin.
Az antibiotikum kezelés hajlamosító tényező lehet, más mikroorganizmus törzsek előnytelen és káros mértékben történő felszaporodásához, mint pl. Clostridium perforans, Staphylococcus aureus, Salmonella, Candida.
Az antibiotikum okozta bélnyálkahártyára kifejtett negatív hatások
Amint láttuk, az egészséges bélflóra jelenléte a teljes bélrendszerre kiterjedően elengedhetetlen. A vastagbélben megfelelő mennyiségben jelenlévő jótékony baktériumok száma több szempontból is fontos.
Egyrészt, ezek a baktériumok biztosítják a bélrendszer épségét és megfelelő működését, másrészt bizonyos vitaminok képződéséhez lényegesek (mint pl K vitamin).
Továbbá, mivel az immunsejtek képződése is nagy számban itt megy végbe, meghatározó lehet az immunrendszer állapotára is.
Antibiotikumok hatására a vastagbélben lecsökken a baktériumok által végzett szénhidrát anyagcsere, mely következetesen a nyálkahártya funkcionális zavarait okozhatja.
A vastagbél képtelen az ide került szénhidrátok felszívódására, ennek segítségére az ott jelenlévő jótékony baktérium szolgálnak. Általuk a a szénhidrátok lebomlanak kisebb egységekre, tejsav és zsírsavak keletkeznek melyeket a vastagbél már képes visszaszívni.
Amennyiben ez a folyamat az antibiotikumok adására lecsökken illetve zavart szenved,a vastagbél túlterhelése és az ott felhalmozódó szénhidrátok és bizonyos tápanyagok felszívódási zavara önmagában ozmótikus hasmenést idézhet elő.
Megfigyelték, hogy bizonyos antibiotikumok hajlamosak erre a jelenségre mint pl: klindamicin, ampicillin, netilmicin, metronidazol.
A szénhidrát anyagcsere zavar által okozott hasmenés kockázata csökkenthető, ha az antibiotikum szedése mellett, csökkentjük a rosszul felszívódó szénhidrátok bevitelét ( pl. fruktóz, szorbit).
Ezek többnyire jelen vannak :
- gyümölcsökben,
- édesítőszerekben,
- édességekben,
- cukorkákban,
- rágógumikban .
Korlátozzuk a zöldségekben található nehezen emészthető élelmi rostokat ( pl. Pektin és guargumi) mint pl:
- sárgarépa
- káposzta
- borsó
A bélmotilitás megváltozása
A bélmotilitás vagy más néven perisztaltika alatt értjük a béltartalom továbbításához szükséges hullámszerű mozgássorozatot mely által a bevitt táplálék székletté alakulva ürülni képes.
A tápcsatorna különböző szakaszaiban ez a folyamat más-más intenzitású lehet, pl. lassúbb a vékonybélben, gyorsabb a vastagbélben.
Kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy egyes antibiotikumok, képesek direkt hatást kifejteni a bélmotilitásra.
Az eritromicin antibiotikum esetében azt találták, hogy a bélben termelődő peptidhez (motilinhoz) hasonló módon képes összehúzódást kiváltani az emésztőcsatorna felső részeiben (patkóbél), gyorsítva a táplálék haladását, ami hasmenéses állapothoz vezethet.
Egyes kísérleti leletek azt mutatták, hogy egy másik antibiotikum az amoxicillin/klavulánsav kombináció fokozhatja a vékonybél éjszakai motilitását, a neomicin pedig jelentős károsító hatást gyakorol a gyomor-bélrendszerre, mindkettő esetében hasmenést generálva.
Ezen eredmények megerősítéséhez további kísérleti vizsgálatok szükségesek, de fontos szempont lehet a hasmenés kezelésében.
Következtetések
Hasmenés megjelenésekor a terápia első lépéseként javasolt a tüneteket kiváltó antibiotikum elhagyása, cseréje ami nem kimondottan célszerű a már megkezdett kezelés szempontjából, de az esetek 15-20% -ban ez már eredményesnek bizonyul.
Ha a tünetek továbbra is fennállnak, súlyosbodnak, (pl.túlszaporodott Clostridium difficile okozta fertőzés) kezelőorvos általi állapotfelmérés után egy másik antibiotikum adására lehet szükség (metronidazol).
A gyógyszerész tanácsa
Az antibiotikum okozta hasmenés kivédésére- megelőzésére, kezelésére, a már jelenlévő tünetek enyhítésére a probiotikumok szájon át történő adagolása javasolt. Ezeket a készítményeket az antibiotikummal párhuzamban de nem egyidőben, legalább 2 óra elteltével ajánlott bevenni, és az antibiotikum kezelés befejezése után is érdemes néhány napig folytatni.
Mára már sokféle probiotikum tartalmú termék elérhető, a hatékonyság és a szervezetben történő hasznosulás szempontjából fontos tudnivalók a választásnál :
- olyan terméket válasszunk amely legalább 1 és 10 milliárd közötti úgynevezett kolóniaformáló egységet tartalmaz (ezt jelzi a dobozon látható CFU szám)
- Olyan probiotikum mely prebiotikum is egyben, azaz a probiotikum táplálék anyagát is tartalmazza pl. Inulin
- bevizsgált, gyógyszernek minősülő termék.
