Izgalom, feszültség, megterhelő időszak majd ezek után váratlan hasmenés. Bizonyára sokak számára már ismerős lehet ez a helyzet.
Ez a cikk a hasmenés valamennyi pszichológiai alapú tényezőit ismerteti. Vegyük sorra a hasmenés lelki okait és találjunk tippeket a megkönnyebbüléshez.
A stressz szerepe a hasmenés lelki okaként
A pszichológiai stressz hasmenést okozhat. Stressz alatt olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek hatással vannak az emésztőrendszerre, laza székletet és gyakori székletürítést okozhatnak. Ráadásul a stressz a bélbaktériumok egyensúlyát is megbonthatja.
A krónikus stresszt összefüggésbe hozták az olyan gyomor-bélrendszeri rendellenességekkel, mint az IBS- irritábilis bél szindróma. A “harcolj vagy menekülj” reakció gyulladást okozhat a bélben, ami sebezhetővé teszi azt a fertőzésekkel szemben.
A stressz okozta hasmenés enyhítésére jó eredménnyel szolgálhatnak olyan stresszkezelési technikák, mint a mély légzés, a meditáció és a szabadtéri testmozgás. Ezek csökkenthetik az általános stressz-szintet és javíthatják az érzelmi jólétet.
A rostokat és probiotikumokat tartalmazó egészséges étrend segíthet a bélrendszer egészségének megőrzésében. Fogyasszunk joghurtot, kefirt, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket és zöldségeket az alapvető tápanyagok beviteléhez és az emésztés elősegítéséhez.
Leljünk támogatást barátoktól,a családtól vagy erre kiképzett szakemberektől. A velük való beszélgetés segíthet megoldásokat találni és perspektívát nyerni a stresszes helyzetekben.
A szorongás és a hasmenés közötti kapcsolat
A szorongás nagy mértékben hozzájárul a hasmenés lelki okaihoz. A szorongás is stresszhormonokat generál, mint például a kortizol, ami gyulladást okozhat a bélben, kedvezőtlen a bélflórára nézve, ennek következménye a laza széklet. Ráadásul a szorongás hatással van az agy-bél tengelyre, ami túlműködő bélműködést okozhat, és hasmenést eredményezhet.
Sokszor, a szorongó emberek étrendje elégtelen vagy nem elég változatos, megváltozott életmódbeli szokásaik ronthatnak a helyzeten. A magas zsír- vagy cukortartalmú kényelmi ételek például emésztési problémákhoz vezethetnek. Az emésztőrendszer szorongó izmai pedig nem képesek a normális bélműködés fenntartására.
A szorongás okozta hasmenés kezeléséhez elengedhetetlen, hogy mind a fizikai, mind a mentális oldal épségére odafigyeljünk. A mentális egészségügyi támogatás felkeresése és az étrendi változtatások, például a rostban gazdag ételek fogyasztása és a hidratáltság megőrzése javíthat a tüneteken.
Fontos megjegyezni, hogy a szorongás okozta hasmenés mindenki számára egyedi módon zajlik.
A depresszió és a hasmenés közötti kapcsolat
A hasmenés lelki oka a depresszió állapotával is összefüggésbe hozható, ugyanis a depresszióban szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel fordul elő gyakori laza széklet vagy vizes bélmozgás. Ennek pontos oka egyelőre ismeretlen, de úgy vélik, hogy ebben a bél és az agy közötti kapcsolat, az úgynevezett bél-agy tengely nagy szerepet játszik.
A hasmenés és a depresszió tüneteinek enyhítésére többféle kezelési lehetőséggel számolhatunk.
Először is, a depresszió kezeléséhez elengedhetetlen, hogy segítséget kérjen terapeutától vagy pszichiátertől. Ez csökkentheti a stresszt és javíthatja a mentális egészséget, ami a hasmenéses epizódokat is csökkentheti.
Itt is hasznosak a relaxációs technikák, mint a mély légzés vagy a meditáció mert segíthetnek a stressz csökkentésében, valamint az elme és a test megnyugtatásában, ami enyhítheti a depresszió és a hasmenés tüneteit.
Végül, a táplálkozási módosítások, mint például a rostokban és probiotikumokban gazdag, kiegyensúlyozott étrend, támogathatják az emésztés egészségét és segíthetnek a bélmozgás szabályozásában. A hasmenést kiváltó ételek vagy élelmiszerek elkerülése, amelyek súlyosbítják a hasmenést, szintén előnyös.
A trauma, mint a hasmenés lelki háttere
A trauma óriási hatással lehet a bélrendszerünk egészségére, ami gyakran hasmenéshez vezet. Az elme és a test közötti kapcsolatnak nagy szerepe van emésztésünk működésében. Amikor traumát élünk át, legyen az fizikai vagy mentális, testünk olyan hormonokat indít be, amelyek stresszt váltanak ki. Ezek a hormonok felboríthatják a bélrendszerünkben lévő baktériumok egyensúlyát, ami gyulladást és fokozott bélmozgást okozhat.
A gyomor és az agy közötti kétirányú kommunikációs rendszert, a bél-agy tengelyt erősen befolyásolja a trauma. A kutatások azt mutatják, hogy a traumatikus események megváltoztathatják a bél mikrobióta összetételét, befolyásolva a gyomor-bélrendszer működését. Ez hasmenést, valamint más emésztési zavarokat, például irritábilis bél szindrómát (IBS) okozhat.
A bakteriális zavarok mellett a trauma a bélmozgást is befolyásolhatja. A trauma által kiváltott stresszválasz fokozhatja a bélrendszer összehúzódását és felgyorsíthatja a tranzitidőt (a táplálék áthaladási ideje a belekben), ami laza székletet okozhat. Ezen túlmenően a traumatikus élmények érzékenyebbé tehetik az embereket a hasmenésre, amikor stresszes helyzetekkel szembesülnek.
Fontos megjegyezni, hogy nem mindenkinek lesz hasmenése, aki traumán megy keresztül. Mindenki másképp reagál a traumára, az egyéni rugalmasság és érzékenység alapján. Ennek ellenére tanulmányok összefüggést találtak a trauma és a gyomor-bélrendszeri problémák között.
A Journal of Psychosomatic Research című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a gyermekkori bántalmazást átélt emberek nagyobb valószínűséggel szenvedtek krónikus hasmenésben, mint azok, akiket nem ért bántalmazás. Ez tovább bizonyítja a pszichológiai trauma és a bélrendszeri zavarok közötti kapcsolatot.
A gyász és a hasmenés lelki viszonya
A közeli hozzátartozó elvesztése miatti gyász meglepő hatással lehet a szervezetünkre, például gyomorpanaszokkal és hasmenéssel. Talán furcsán hangzik, hogy az érzelmeket összekötjük az emésztési problémákkal, de a tudomány logikus magyarázatot ad rá. A gyász során szervezetünk stresszreakciót vált ki, ami kibillentheti a normális emésztési funkciókat az egyensúlyából.
A szervezetünk több stresszhormont, például kortizolt termel, amikor gyászolunk. Ezek a hormonok befolyásolják a belek nyálkahártyáját, gyulladást és túlzott folyadéktermelést idéznek elő – ami hasmenéshez vezet. Emellett az érzelmi stressz aktiválhatja a vegetatív idegrendszert, amely az önkéntelen folyamatokért, így az emésztésért is felelős.
A gyász az étkezési szokásainkat és az általános fizikai egészségünket is megzavarja. Egyeseknél a szomorúság vagy a gyász miatt megváltozhat az étvágy, vagy nehezen tudnak enni. Ez az étkezési következetlenség további emésztési problémákat és a bélrendszer egészségének rendellenességét okozhatja.
Létfontosságú, hogy ne feledjük, mindenki másképp reagál a gyászra, és nem mindenki fog hasmenéstől szenvedni. De azok számára, akiknél igen, ez egy felzaklató tünet lehet, amely tovább növeli az amúgy is viselt érzelmi terhet.
Az elme és a test kapcsolata is befolyásolja a hasmenés lelki eredetét
Pszichológiai tényezők is kiválthatják a hasmenést, így az elme és a test kapcsolatának megértése létfontosságú. A stressz, a szorongás, a depresszió és a pszichoszomatikus tényezők mind felboríthatják a bélrendszer egyensúlyát. A hatékony kezelés érdekében a hagyományos orvosi kezelések mellett olyan terápiákat kell alkalmazni, amelyek csökkentik a stresszt és javítják a mentális egészséget.
Tartós vagy súlyos hasmenés esetén kulcsfontosságú az orvosi segítség felkeresése. Ennek elmulasztása szövődményekhez és további egészségügyi problémákhoz vezethet. A hasmenés pszichológiai okainak felismerésével az egyének dolgozhatnak azon, hogy jobban kezeljék egészségüket és jólétüket.
A bélmikrobiom szerepe a hasmenésben
A bélmikrobiom alapvető fontosságú a hasmenés elkerülése szempontjából. A mikrobiális összetétel egyensúlyhiánya megzavarhatja a normális emésztést, laza és vizes székletet okozva. Ennek hátterében fertőzések, antibiotikumok és étrendi változások állhatnak.
A káros baktériumok elszaporodhatnak, míg a hasznos baktériumok csökkenhetnek. Ez gyulladáshoz és bélnyálkahártya-irritációhoz vezethet. Ez fokozott folyadék kiválasztást és csökkent felszívódást okoz, ami hasmenéshez vezet.
Az egészséges bélmikrobiom helyreállításában segít, ha:
- Probiotikumokat vagy erjesztett élelmiszereket, például joghurtot, kefirt, savanyú káposztát és kimchit a jótékony baktériumok beviteléhez.
- Kiegyensúlyozott, rostokat tartalmazó étrendet folytatunk A rostok táplálékként szolgálnak a jótékony baktériumok számára, és segítenek fenntartani őket. Az étkezéseknek tartalmazniuk kell gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonaféléket.
- Kerüljük a felesleges antibiotikum-használatot. Az antibiotikumok elpusztítják a káros és hasznos baktériumokat, felborítva a bélmikrobiom normál egyensúlyát. Csak szükség esetén és orvosi felügyelet mellett szedjünk antibiotikumokat.
Források
https://www.healthline.com/health/anxiety-diarrhea
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0016508519380229
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0022399921001264
