A leggyakoribb allergiák és tüneteik
A gyakori allergiák és tüneteik nagyon eltérőek, sokaknak okozva ezzel gondot. Ezek ismerete segíthet a tünetek azonosításában és a megfelelő allergia ellen felállított kezelés meglelésében .
Az alábbi felsorolásban a leggyakoribb allergia típusokat találjuk a rájuk jellemző tünetekkel:
- Allergiás rhinitisz (szénanátha): tüsszögés, orrfolyás, orr és szem tájéki viszketés, orrdugulás
- Asztma: sípoló légzés, légszomj, köhögés, mellkasi szorítás
- Ételallergiák: csalánkiütés, az ajkak vagy a nyelv duzzanata, hasi fájdalom, hányás, légzési problémák
- Allergiás kötőhártya-gyulladás: szemvörösödés, viszketés, vizenyő, duzzadt szemhéjak
- Ekcéma: viszkető kiütések, bőrszárazság
- Gyógyszerallergia: bőrkiütés, ödéma, duzzanat a nyelv vagy torok környékén, ritka esetben láz vagy izomfájdalom
- Rovarcsípés-allergia: kéz vagy lábat érintő viszketés mely kiterjedhet a test egészére, csalánkiütés, torokkaparás, szédülés, hasgörcs, akár fulladás.A tünetek kialakulása gyors, a szúrást követő 5 percen belűl megjelennek és hetekig tarthatnak
- Latexallergia : az érintkezés helyén kialakuló viszketés, bőrpír, kiütés
- és még sok más.
Az allergiás reakció legsúlyosabb tünete az anafilaxiás sokk, amely légzéskimaradással, gyenge pulzussal, eszméletvesztéssel, légúti duzzanatokkal járhat és beavatkozás nélkül akár halálos is lehet.
A legfontossabb tudnivalók az antihisztaminokról
Az allergia kialakulása már gyermekkorban kezdődhet és jó eséllyel ezt kinőheti a gyermek. Más a helyzet a felnőttkorban kialakuló allergiával, ugyanis minél később lép fel allergia annál makacsabb és kisebb a gyógyulás esélye.
Hála ma már számos kezelési lehetőség van allergia ellen, a vény nélkül kapható és a vényköteles gyógyszerek között is. Első lépésben mindig az a fontos, hogy amennyire lehet kerüljük az allergénnel való kontaktust, majd emellett elkezdjük a tüneti kezelést.
Az allergia csökkentésére és kezelésére használt gyógyszerek az antihisztaminok. Amint a nevük is mutatja, az antihisztaminok blokkolják a hisztamint, az immunrendszer által allergiás reakció során felszabaduló, tüneteket okozó vegyi anyagot.
Elsősorban a topikális (helyi- pl. bőrre) készítményekkel, majd ha a tünetek nem enyhülnek és nincs jelentős javulás, akkor vény nélkül kapható szájon át szedhető gyógyszerekkel, végső soron pedig az orvos által felírt erősebb hatású antihisztaminikumok segítenek az allergia ellen.
Antihisztaminok csoportosítása
Az antihisztaminok két fő altípusa ismert. Az első altípust H-1 receptor antagonistáknak vagy H-1 blokkolóknak nevezik és ezt használják az allergiás tünetek kezelésére. A második altípust H-2 receptor antagonistáknak vagy H-2 blokkolóknak nevezik, és ezeket gyomor-bélrendszeri állapotok kezelésére használják, beleértve a reflux betegséget, gyomorfekélyt, gyomorhurutot, utazási betegséget, hányingert és hányást. Az elnevezési szerkezet (H-1 és H-2) által az orvosok ráismernek arra, hogy a szervezetben hol és milyen típusú sejteknél található az a hisztamin receptor, amelyet az antihisztamin gyógyszer blokkol.
A H-1 blokkoló altípus tovább bomlik két csoportra – első generációs, és második generációs antihisztaminokra amelyek tulajdonságaikban eltérnek.
Az első generációs szerek voltak az első gyógyszerek amelyeket engedélyeztek az allergia kezelésében. Jellegzetes tulajdonságuk, hogy zsíroldékonyságuk következtében átjutnak a vér-agy gáton és emiatt enyhén szedatív (nyugtató), álmosító, fáradtság érzetet keltő hatásuk van, gyakoribb egyéb mellékhatásokkal (szájszárazság és gyomor bélrendszeri panaszok). Ezeket a szereket nem tanácsos alkalmazni autóvezetéskor, vagy olyan napokon amikor más éberséget igénylő tevékenységet folytatunk, mivel rontják a fókuszáló képességünk.
Első generációs hatóanyagok:
- Ciproheptadin
- Chlorpheniramine
- Diphenhydramine
- Hydroxyzin
A második generációs antihisztaminokra már nem jellemző annyira az álmosító hatás, kevésbé vagy egyáltalán nem jutnak át a vér-agy gáton, 2 fő jellegzetességük miatt: inkább vízoldékony vegyületek, és nagymértékben kötődnek egy olyan transzport fehérjéhez (P-glikoprotein) ami szabályozza az idegrendszerbe való bejutást és hatásaikat.
Ennek következtében biztonságosabban alkalmazhatók, kevesebb mellékhatást és kölcsönhatást mutatnak más gyógyszerekkel. Ide tartoznak az alábbi hatóanyagok:
Gyenge szedáló hatással rendelkezik:
- Azelastin
- Cetirizin (Zyrtec)
- Terfenadin
- Ketotifen
Nem vagy minimális szedáló hatású antihisztaminok:
- Bilastin
- Epinastin
- Emedasztin
- Fexofenadin
- Levocetirizin (Xyzal, Novocetrin)
- Olopatadin
- Desloratadin (Aerius)
- Loratadin (Claritine)
- Fexofenadin (Allegra, Telfast)
A központi idegrendszerbe bejutó hatóanyagok vénykötelesek, kivétel a Loratadin (Claritin, Lordestin, Lorano) ami ugyan zsíroldékony jellegű de mégsem álmosító hatóanyag, a többi recept nélkül is kapható a gyógyszertárakban.
Helyileg alkalmazott antihisztaminok:
- Dimetinden (Fenistil gél)
- Difenhidramin (Psilo-Balsam gél)
- Levocabastin (Livostin orrspray vagy szemcsepp)
- Azelastin (Allergodil orrspray vagy szemcsepp)
Vényköteles helyileg alkalmazott antihisztaminok:
- Emedastin (Emadine szemcsepp)
- Ketotifen (Zaditen szemcsepp)
- Olopatadin (Opatanol szemcsepp)
Mikor mit szedjünk allergia ellen?
Az antihisztamint tartalmazó gyógyszerforma megválasztásánál (lehet csepp, folyadék, tabletta, gél) szempont a beteg korosztálya, az érintett terület (szemkörnyék, légúti panasz, testfelület stb.) és a tünetek súlyossága. Szénanátha vagy allergiás kötőhártya gyulladás típusú allergia esetén tapasztalat szerint jól beváltak a második generációs készítmények, az első generációs gyógyszerek nyugtató hatását pedig előnyösre fordíthatjuk a viszketéssel járó bőrtünetek csillapítására, a csalánkiütés típusú allergiáknál.
Egyes hatóanyagok, pl. Hidroxizint nemcsak kimondottan allergia ellen, hanem másféle tünetek kezelésére is használnak, mint szorongás, álmatlanság, hányinger és hányás csillapítására.
Orr tünetek enyhítése
Az azelastine (Allergodil) és olopatadin tartalmú orrspray-ek hatékony megoldást nyújtanak a makacs orrtünetek ellen, mint az orrfolyás, orrdugulást, orrviszketést, tüsszögést és orrmelléküregek bedugulása.
Szem tünetek enyhítése
Az irritált, viszkető és égő szem tünetek enyhítésére szolgálnak a vényköteles ketotifen (Zaditen), olopatadin (Opatanol) vagy az Emedastin (Emadine) tartalmú szemcseppek.
Nem antihisztamin és nem receptköteles, de jól bevált szer a nem fertőzőtt irritált szem nyugtatására a Tetrizolin (Visine Rapid és Vizored) és Nátrium-kromoglikát (Taleum) tartalmú szemcsepp használata.
Mi lehet a legjobb allergia gyógyszer?
A fenti összegzést tekintve, egyértelmű, hogy a legjobb allergia elleni gyógyszer választása olyan készítmény ami hatékonyan csökkenti a kellemetlen tüneteket, de nem zavarja a napi tevékenységünk teljesítményét, hosszú távon alkalmazható és kevés kölcsönhatásba lép más gyógyszerekkel.
A legutóbbi klinikai vizsgálatokban a szedatív antihisztaminok hatásait figyelték a második generációs szerekkel szemben (pl.bilasztin-hidroxizin-placebo), illetve a gépjárművezetésre kifejtett és az alkohol együttes alkalmazásának hatását.
Az eredmények megerősítették, hogy a második generációs antihisztaminok mint pl. a fexofenadin és a receptköteles bilasztin, kimagasló eredményeket nyújtott. Az alkohol és bilasztin kombináció mellett nem volt igazolható potenciáló hatás (nem fokozódott az álmosság és nem lassult a reakcióidő), az autóvezetési képesség sem romlott.
Mindezek alátámaszthatják, hogy jelen helyzetben az allergia ellen a fexofenadin (120 mg/nap) és a bilasztin(20 mg/nap) antihisztaminok adagolása képes a legmegfelelőbb módon teljesíteni a szájon át alkalmazott szénanátha típusú tünetek kezelését felnőttek esetében.
A fexofenadin és a bilasztin 6 éven felüli gyermekek számára is adagolható, a számukra kapható 30 mg-os tabletta (Allegra Junior) és a 2,5 mg/ml-es (Lendin) belsőleges oldat formájában.
Egy másik meta-analízisben, mely 26 tanulmányt vont össze és a spontán urtikária kezelésének lehetőségeit kutatta, hatékony eredményeket mutatott a loratadin, mizolasztin és cetirizin szerek iránt.
Azok a személyek akik nem tolerálják vagy nem képesek a gyógyszer szedésre, alternatív kezelési lehetőségként igénybe vehetik a Rhinolight terápiát (terhesek esetében is) vagy az allergén immunterápiát.
Meddig kell az allergia ellen gyógyszert szedni?
Az antihisztaminok hosszú távon is szedhetők, sőt, azokban az esetekben amikor az allergén veszély több időre fennáll, a folyamatos napi szintű bevitel a vérben is egy állandó szintet tud tartani, így jobban tudnak hatni, mintha csak alkalomszerűen vinnénk be. A tökéleetsebb hatást segíti az is, ha már az allergiaszezon korai fázisában elkezdjük az adagolást.
Az adagolást mindig a gyógyszerész vagy az orvos által felírt módon kövessük, illetve a gyógyszer dobozán találhatjuk. Felnőttek esetében általában napi 1-szer, gyermekek esetében néha az adagot két részletben reggel és este kell bevenni. A hatás kb. 30 percen belűl jelentkezik, és a nap egészében tart.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, az antihisztaminok is okozhatnak mellékhatásokat, ritkán vagy nagyon ritkán, paradox módon akár súlyos allergiás reakciót rövid idővel a bevétel után.Amennyiben ilyen tünetek jelentkeznek azonnal abba kell hagyni a gyógyszer szedését és ezt jelezni kell a kezelőorvosnak.
Gyakori mellékhatások: álmosság, szédülés, fejfájás, torokgyulladás, hasmenés, hányinger, száj vagy szemszárazság, fáradtság.
Kölcsönhatások más gyógyszerekkel
Allergia gyógyszer beszerzésénél mindenképp jelezni kell az egyébb szedett gyógyszerek nevét, mert az antihisztaminok- főleg az első generációs szerek- kölcsönhatásba léphetnek bizonyos típusú hatóanyagokkal, aminek következtében lassíthatják vagy felerősíthetik egymás hatását.
Ezért aki szívgyógyszert (amiodaron), antibiotikumot (eritromicin, claritromicin), depresszió kezelésében használt gyógyszereket (pl.amitriptilin), vagy gomba ellenes (pl.voriconazol, terbinafin, miconazol, itraconazoll), bizonyos antivirális szereket használ, mindig javasolt az antihisztamint ezektől elkülönítve bevenni, hogy a kölcsönhatások mértékét csökkenteni tudjuk.
Terhességben nem javallott szedésük, csak az orvos jóváhagyására indokolt esetben, átjutnak az anyatejbe ezért szoptatás ideje alatt sem.
Továbbá, bizonyos betegségek, mint a prosztata megnagyobbodás és glaukóma esetében is megfontolandó a szedésük.
Mikor kell orvoshoz fordulni allergia miatt
Fontos tudni, hogy mikor kell orvosi segítséget kérni az allergia miatt. Ha a tünetek súlyosak, és a felírt gyógyszerek nem használnak, ideje orvoshoz fordulni. Azonnali segítséget kell kérni a legsúlyosabb forma, anafilaxiás sokk állapota esetén.
Források
Introduction to Mechanisms of Allergic Diseases, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/B9780323375795000015
https://my.clevelandclinic.org/health/drugs/21223-antihistamines
https://www.allergiakozpont.hu/hirek/hogyan-valasszunk-antihisztamint
https://pharmaonline.hu/kepzes/cikk/miert_nem_almositanak_a_masodik_generacios_antihisztaminok
Allergic Rhinitis and its impact on Asthma, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28602936/
Comparative effectiveness of non-sedating antihistamines for patients with chronic spontaneous urticaria: a systematic review and network meta-analysis, https://europepmc.org/article/ppr/ppr475711
