Terhességi Reflux 3 Hajlamosító Ok, Kezelés és Gyógyszerelés

A terhesség ideje alatt az egyik leggyakoribb -várandósok kb.80%-át érintő- emésztőrendszeri panasz a gastrooesophagealis reflux, azaz a savas visszafolyás. Köznyelven a “nyitott gyomorszáj” hátterében, a nyelőcső alsó záróizmának a nem megfelelő záródása áll, így juthat vissza a savas tartalom a gyomorból a nyelőcsőbe. Mivel a terhesség alatt megnövekedik a gyomorra kifejtett nyomás, sokkal könnyebben jön létre a refluxos állapot.

Tartalomjegyzék

Mikor jelenik meg a terhességi reflux?

A terhesség alatt a szervezetet sok fiziológiai változás éri, és ámbár minden anyuka áldott állapota egyéni sajátosságokat hordoz, mégis elmondható, hogy a reflux megjelenése akár az első trimesztertől kezdődhet, a harmadik trimeszter környékén gyakoribb- az esetek többségében nagyobb valószínűséggel a 27-ik héttől-, a szülés után pedig megszűnik, az anyuka mentesül a kellemetlen tünetektől. Ritkább esetekben, a szoptatás időszakában visszatérhetnek a refluxos tünetek.

Mi okozza a terhességi refluxot?

Kutatások és tanulmányok összegzett adataiból azt láthatjuk, hogy nincs egyértelmű vélemény, a reflux kialakulásában több tényező is szerepet játszik, mint pl.:

kezdeti fázisban, a hormonális változások, a megnövekedett ösztrogén és progeszteron szintek csökkentett izomtónust, simaizom ellazulást okoznak, ami befolyásolja a nyelőcső alsó záróizom állapotát
előrehaladott fázisban, a hasi térfogat növekszik a baba nyomást gyakorol a gyomor és rekeszizomra, csökken a nyelőcső alsó záróizom nyomása, a megnövekedett hasi nyomással szemben
feltételezhető, hogy az állapottal járó emelkedett gasztrinszint is kedvez a reflux kialakulásának (a gasztrin peptidhormon, fokozza a gyomorsavtermelést)

Melyek a terhességi reflux tünetei?

A terhességi reflux leggyakoribb tünetei megegyeznek a reflux alapállapot tüneteivel, ezek a következők:

égő érzés, vagy fájdalom a mellkasban
puffadás, savas böfögés, emésztőrendszeri panaszok
keserű vagy savanyú szájíz
hányás,hányinger
fogbántalom, fogromlás

Milyen kockázati tényezők növelik a reflux esélyét?

Az alábbi kockázati tényezők hajlamosító jelleggel bírnak a reflux kialakulásában:

zsíros , erősen fűszeres és csípős ételek nagy mennyiségű fogyasztása
túlsúly, vagy terhesség alatti gyors hízás
késő esti kiadós étkezés és rögtön ezt követően lefekvés
serdülőkori terhesség
a terhesség késői stádiuma

Terhességi reflux kezelés – mi adható várandósnak?

A terhesség ideje alatt – a magzat védelme miatt- igencsak korlátozott, sok esetben ellenjavalt a mesterségesen kívülről bevitt gyógyszeres anyagok használata. Ebben az időszakban felmerülő kórállapotok – a terhességre nézve veszélyesnek minősülő- gyógyszeres kezelése is mindig az előny kockázat mérlegelése után, orvosi jóváhagyás mellett történhet.

De mégis, mit tehet egy várandós anyuka ha refluxos tünetekkel küzd? A terhességi reflux kezelésében a cél a tünetek enyhítése vagy megelőzése, a következmények kialakulásának elkerülésével.

Az alapellátásban elsősorban fontossá válik a várandós, életmódbeli szokásainak a megváltoztatása.

Második lépésben, ha az életvitelben tett változtatások nem bizonyulnak elegendőnek, kiegészítésképpen adhatók gyógyszertárban beszerezhető reflux elleni készítmények. Súlyosabb esetekben,vagy amennyiben a tünetek tovább fokozódnak, orvosi vizsgálat után felírhatók receptköteles gyógyszerek.

Gyógyszerészi tanácsok a terhességi reflux kezelésében

Életmódbeli változtatások

Az életmódbeli változtatások alatt olyan tippeket vethetünk be a napirendünkbe, amelyek jól szolgálhatnak a terhességi reflux ellen. Ilyen pl. a fogyasztott ételek gondos megválasztása, bizonyos élelmiszerek mellőzése, vagy minimálisra csökkentése.

Célszerű kerülni a fűszeres, csípős, savanyú, zsíros ételeket, a csokit, a mentolt, mivel ezek refluxban még inkább nyálkahártya irritáló hatásúak, fokozzák a kellemetlen tünetek megjelenését.

A fogyasztott folyadék mennyiség bőséges legyen, inkább a sima víz fogyasztása ajánlott, a szénsavas üdítők és vizek fokozzák a gyomorban a nyomást, ami ismét kedvezőtlen adott esetben.

A napi étkezéseket kisebb adagokban, több alkalommal – 4-5 alkalom- ideális elfogyasztani, igyekezve arra, hogy az utolsó, esti fogás könnyed legyen, és teljen el legalább 2 óra a vacsora és lefekvési idő között.

Az emelt felsőtesttel való elalvás- kb. 10-20 cm-el – segíthet csökkenteni az éjszakában jelentkező savas visszafolyás okozta torok tüneteket, köhögést.

Az alkohol, dohányzás, koffein fogyasztása reflux alatt ellenjavallt, mint amúgyis a terhesség időszakában.

Természetes gyógymódok

Vannak olyan ismert gyógynövények, bizonyos gyümölcsfélék vagy gyümölcskivonatok melyek jó eredménnyel küzdenek a savtúltengés, az emésztési zavarok ellen, vagy a hányás, hányinger csillapításában is segítenek.

Természetes gyógymódok terhességi refluxban:

A gyömbér (Zingiber officinale) , biztonságos alternatívaként gyorsítja a gyomor ürítését, javítja a hányás, hányingert (tea vagy torokcukorka formában is használható)
citromfű tea, emésztést javító, nyugtató, puffadásgátló hatású
fehér akácvirág tea, gyomorsav termelés csökkentő hatású
borsmenta tea, emésztésjavító, hidegen kortyolgatva hányinger csillapító
emésztőenzimeket tartalmazó gyümölcsök, mint pl. ananász,banán, birs .
Probiotikum alapú tejtermékek, joghurt, kefir

A gyógyteákból az ajánlott napi mennyiség egy csésze elfogyasztása kis adagokra felosztva, egy kicsit visszahűtve, nem túl forró állapotban.

Recept nélkül kapható gyógyszertári készítmények

A másodvonalbeli terápia lehetőségei a terhességi refluxban az úgynevezett mechanikus módon ható készítmények és az antacidumok, más néven savsemlegesítők adása.

Mechanikus védelmi elven hatnak az alginát tartalmú szerek. Biztonságban adhatók, nem szívódnak fel a véráramban, nincsenek szisztémás hatásaik. A nátrium- alginát tulajdonképpen a gyomor sósav tartalmával kölcsönhatásba lépve, alginsavvá alakul ,ami majd a felszabadult szén-dioxiddal reagál és egy úszó védőréteget hoz létre a gyomor felszínén.

Ez a fizikai védelem, a létrejött alginsav réteg által védi a nyálkahártyát az irritáló gyomorsav hatásától.

A savsemlegesítők, mint nevük is sugallja, semlegesítik a gyomorsav egy részét, gátolják a pepszin aktivitását (a pepszin befolyásolja a gyomorsav termelését) . Összetételüket tekintve általában nátrium-, magnézium-, kalcium karbonátot, vagy alumínium sókat tartalmaznak, némely esetben a hatás fokozódás céljából alginátokkal társítva.

Az antacidák két csoportra oszthatók: vannak szisztémás, vérben felszívódó hatóanyagok (mint pl. nátrium-hidrogénokarbonát) és nem szisztémás, azaz olyanok is amelyek nem kerülnek a véráramba, esetükben nincs a szervezet egészére kifejtett negatív hatás (mint pl. kalcium-karbonát, alumínium hidroxid, magnézium triszilikát stb.).

Előirat szerinti alkalmazásuk megengedett, de kerülni kell a szisztémásan felszívodó termékek túlzott mértékű adagolását, mivel eltolódhat a szervezet normális sav-bázis egyensúlya, alkalózis irányába.

Az antacidok előnye, hogy hatásuk gyorsan kialakul- akár 3-5 perc alatt -, de viszonylag rövid ideig, kb. 4 órán át tart. Hátrányuk, hogy befolyásolják bizonyos gyógyszerek felszívódását.

Az alábbi szemléltető ábra az alginátok és antacidok sajátságait foglalja össze.

Jól szolgál a gyomornyálkahártya védelmére a szukralfát hatóanyag. A bevonó, védőréteget képező tulajdonságának köszönhetően, segít fenntartani a nyálkahártya épségét a gyomorsavval szemben.

Ott hat ahol a baj van, megfigyelték, hogy a szukralfát nagyobb vonzalommal tapad a sérült nyálkahártya szakaszokhoz, mint az épséges felületekhez.

Egy polimer komplex (cukorszármazék – szacharóz-oktaszulfát alumínium só és aluminium-hidroxidból), nagy molekulasúlyának köszönhetően gyakorlatilag alig szívódik fel és ez valószínűtlenné teszi, hogy az anyatejbe nagy mennyiségben kiválasztódjon.

Hatásmechanizmusát tekintve inkább helyileg hat, terhességben és szoptatás alatt nagyon alacsony rizikójú besorolást kapott ami indokolt esetekben megengedi az alkalmazását.

Vényköteles savcsökkentő gyógyszerek biztonságossága terhességi refluxban

Amennyiben a szabadon elérhető reflux elleni szerek nem elég hatékonyak a tünetek csillapítására, és az állapot súlyosbodik vagy szövődmények kialakulására utal, az orvos receptköteles gyógyszert írhat fel.

Ne hagyjuk, hogy a tünetek elsúlyosbodjanak, forduljunk időben háziorvos vagy szakorvoshoz. Az alábbi tünetek fennállása orvosi vizsgálat szükségességét jelzik:

nyelési nehézség, étkezési zavar
nehézkes étkezés miatti fogyás
gyomorfájdalom.

Első lépésben H2-receptor blokkolót, végső esetben, ha a H2-receptor blokkolók sem szűntetik a tüneteket, proton-pumpa gátlót. Ezek a gyógyszerek a nyelőcső-reflux terápiás szerei, mindig az orvos által előírt megfelelő adagban és kiszabott időintervallumban szedhetők.

Miről vallanak a várandósokon végzett savcsökkentő (H2-receptor blokkolók) és savgátló (proton-pumpa gátlók) gyógyszerekkel kutatási eredményei?

Mára már számos kutatás azt mutatja, hogy előny-kockázat figyelembe vételével, a H2-receptor blokkolóval (mint pl. famotidin, nizatidin) kezelt várandósok körében nem növekedett a koraszülés, fejlődési rendellenesség, vagy spontán abortusz eset a placebo, azaz a gyógyszert nem szedő csoporthoz képest.

Néhány tanulmány azonban azt találta, hogy a csoport egyik hatóanyaga- cimetidin- kis mértékben növelheti az embrionális szív rendellenesség kockázatát. A kutató orvosok többségének adatai alapján, a cimetidin biztonságosan adható terhesség alatt.

A savgátló gyógyszerek (omeprazol, lanzoprazol, pantoprazol, rabeparzol) hatékony és tartós savtermelés gátlók, viszont ez a hatás lassan következik be. Alkalmazásuk terhességben a fejlődési rendellenességeket tekintve nem mutatott esetszám növekedést a gyógyszerrel nem kezelt viszonyítási csoporthoz képest.

További kutatások néhány adatai azt mutatták, hogy a savgátlók szedése terhesség ideje alatt hajlamosíthatja az allergia és asztma kialakulásának kockázatát a születendő gyermekeknél.

Bővebb leírást a savcsökkentő és savgátló gyógyszerekről “Mi az a reflux, mire figyeljünk és melyik a 3 leggyakoribb kezelési módszere” cikkben olvashat.