Mi az a reflux, mire figyeljünk és melyik a 3 leggyakoribb kezelési módszere

Napjainkban a reflux szinte népbetegségnek nyilvánítható, a krónikus tünetekkel járó kórkép kedvezőtlenül befolyásolja a mindennapjaink tevékenységét.

Gyomorszáj égő érzése, savas szájíz, rekedtség, puffadás és egyéb kellemetlenségek. Mi áll a reflux hátterében és mit tehetünk a tünetek enyhítése érdekében?

Mit nevezünk refluxnak ?

A reflux vagy más néven gastrooesophagealis reflux betegség-angolul GERD jelensége a nyelőcső alsó záróizmának az elégtelen működése miatt jön létre. A reflux a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszafolyását jelenti, amely irritáló hatást fejt ki a nyelőcső nyálkahártyájára, gyulladást okozva.

De miért nem zár jól a záróizom ? A záróizom működésére hatással van a rekeszizom és a hasűri nyomás. A rekeszizom a légzésben játszik szerepet, lepelszerűen borítja a hasüreg felső részét, alatta helyezkedik el a gyomor és a bélrendszer.

Amikor a hasüregi nyomás növekedik, a gyomor felfele nyomódik, feszíti a rekeszizmot, aminek következtében a rekeszizom tágulni kezd, a záróizom nem zár jól és a nyitott gyomorszájon át visszajut a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe.

A gyomortartalom visszaáramlása – pl.telített gyomorral történő előrehajlás esetén- alkalomszerűen egészséges egyéneknél is előfordulhat, azonban ha a reflux okozta kellemetlen panaszok gyakran ismétlődnek, a folyamat kórossá változik, és a súlyos következményekkel járó szövődmények elkerülése miatt kezelést igényel.

Nyitott gyomorszáj: rekeszsérv (hiatus hernia) és reflux – mi a különbség és mi a kapcsolat?

A rekszsérv, vagy orvosilag hiatus hernia, akkor következik be, amikor a gyomornak a felső része, ahol a nyelőcső (oesophagus) csatlakozik, áthelyeződik a rekeszizmon keresztül a mellüregbe. Ez rendszerint fájdalom nélkül történik, és sok esetben nem igényel kezelést.

Összefoglalva: a nyitott gyomorszáj nem azonos a reflux betegséggel, de erősítheti annak tüneteit.

A reflux betegség és a nyitott gyomorszáj kapcsolatban áll egymással, mert mindkettő a nyelőcső és a gyomor közötti záró mechanizmus működési zavarával jár. A gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe – amit refluxnak hívunk – akkor fordul elő, amikor ez a zárómechanizmus hibás vagy gyenge. A nyitott gyomorszáj pedig pontosan ilyen helyzetet teremt, amely hozzájárul a reflux betegség kialakulásához vagy annak súlyosbodásához.

Reflux tünetei

A reflux tünetei a betegség súlyosságától függően lehetnek enyhébb vagy súlyosabb, tipikus és nem tipikus tünetek.

A leggyakoribb és legjellemzőbb tipikus tünet a gyomorégés. Emellett mellkasi fájdalom mely kisugározhat a nyak, az áll vagy a lapocka fele, maró érzés a torokban, nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, kellemetlen rossz szájíz, savas böfögés.

A reflux során jelentkező kisugárzó fájdalom és diszkomfort érzés mely a gyomor felső, a mellkas alsó részét érinti hasonlatos lehet a szívrohamot megelőző tünetekkel ezért érdemes mielőbb kivizsgálni, elkülöníteni és kizárni a súlyosabb veszéllyel járó állapottól.   

Vannak nem  tipikus tünetek is, melyek meghúzódnak a reflux jelenség mögött. Ilyenek pl.a légzőrendszert érintő torokfájás,rekedtség, éjszakai köhögés. Továbbá, alvászavar, nehézlégzés, az alvás közbeni légzéskimaradás, és horkolás.

Reflux fajtái

Attól függően, hogy honnan ered a felgyülemlett sav többlet megkülönböztetjük a : savas, és az alkalikus vagy epés refluxot.

Az esetek többségében a savas reflux okozza a kellemetlen tüneteket. Ilyenkor a gyomorszáj nem megfelelő záródása miatt feljut a savas gyomortartalom a nyelőcső alsó részébe és helyi nyálkahártya gyulladást, fájdalmat okoz.

Az epés reflux akkor gyanítható, ha a záróizmok megfelelőtlen működése a gyomor bélrendszeri motilitás zavarával is társul, és emiatt képes az epés váladék a nyelőcsőig eljutni.

Az endoszkópos vizsgálat eredményét és a nyálkahártya épségét- érintettség figyelembe véve, pedig a GERD (gastrooesophagealis reflux) 3 csoportba sorolható :

NERD = nem-erozív reflux, nem észlelhetők nyálkahártya elváltozások az endoszkópos vizsgálat során
ERD= erozív reflux, típusos nyelőcső nyálkahártya elváltozások észlelhetők
Szövődményes ERD= nyelőcső-fekély, szűkület és más súlyosabb tünetek észlelhetők

Időszakosan megjelenő, a test fiziológiai változásainak következményeként kialakuló formája a terhességi reflux.

Reflux okai

Az alábbi elősegítő tényezők közre játszanak, azaz növelik a reflux kialakulásának az esélyét:

• Hiatus sérv (rekeszizomsérv): elősegíti a gyomorsav visszafolyását
• Túlsúly: a túlsúly növeli a hasűri nyomást, melynek következtében a gyomortartalom hajlamosabb könnyebben visszajutni a nyelőcsőbe
•  Zollinger-Ellison szindróma: a túlzott gyomorsav termelés kedvezőtlen hatása
• Hypercalcemia: a magas kalciumszint a vérben túlzott savtermelést és gyomor-nyelőcső refluxot kelt
• Scleroderma : autoimmun bőrbetegség, de főként a nyelőcső károsodását is magába vonja
• Gyógyszeres kezelések esetében bizonyos hatóanyagok felsértik és megtámadják a nyálkahártyát: prednison, aszpirin stb.
• Étrendi szokások: túlzott mértékű nyálkahártyát irritáló ételek bevitele (kávé, alkohol, zsíros ételek)
• Dohányzás: a gyomor és nyelőcső között található záróbillentyű funkcióját rontja a nikotin által

Reflux vizsgálat

Már első lépésben a kezelő orvossal megtartott szóbeli vizsgálat alapján is nagy valószínűséggel kimondható a reflux diagnózisa, amennyiben a tipikus tünetek napi-heti rendszerességgel jelen vannak.

A szóbeli vizsgálatot a fizikális vizsgálat követi, az emésztőrendszer felső tünetileg érintett részének a tapintása által.

A szövődmények vagy egyéb betegségek kizárásához a diagnosztikai vizsgálatok mutatnak pontos leletet, mint pl.:

• nyelőcsőtükrözés (endoszkópia)  

• hasi ultrahang

• nyelőcső-impedancia mérés

• nyelőcsőröntgen

• Bernstein-teszt

• Ph-monitorozás

• Protonpumpa-gátló terápiás teszt

Reflux kezelése

Reflux kezelése gyógyszer nélkül- életmód változtatás

Kezdetben a reflux gyógyításának sikeres első lépését az életmódbeli változtatás jelentheti, a helyes étrend felállításával.

Refluxban kerülendők azok az ételek fogyasztása amelyek a nyelőcső záróizomra kedvezőtlen hatással bírnak mint pl.kávé, csoki, mentol, alkohol. Zsíros vagy erősen fűszerezett ételek bevitele, savas italok és ételek fogyasztása, dohányzás elhagyása is javasolt.

Az alábbi reflux étrend táblázat olyan élelmiszerekre ad szemléltető példát amelyek a reflux alatt javasoltak és biztonsággal fogyaszthatók:

Segít, a kis adagokban fogyasztott többszöri étkezés, pl. napi 4-5 alkalommal, túlsúlyos egyéneknél a fogyás kezdeményezése- mivel az obezitás hajlamosító tényező a reflux kialakulásában.

A késő esti órákban már ne fogyasszunk nagy mennyiségű ételt, étkezés után kerüljük a fekvő pozíciót.

A reflux éjszaka jelentkező kellemetlen tüneteire és a pihenés javítására érdemes megpróbálni az emelt felsőtesttel történő alvást.

Fontos a nappali laza ruházat viselése és a szoros deréköv mellőzése is, ezáltal csökkenthető a hasűri nyomás.

Az alábbi ábra a reflux étrend sajátosságait és azokat a nappali-éjszakai javaslatokat szemlélteti amelyek segíthetnek enyhíteni a tüneteket.

Megelőzés cáljából és kezdeti tünetek mérséklésére illetve gyógyszeres terápia kiegészítőjeként alkalmazhatók természetes gyógymódok a gyomorsavat csökkentő hatású reflux elleni gyógyteák, mint pl.: zsálya, cickafark, orbáncfű, fehérmályvalevél, görögszénamag, fehér akácvirág (napi 1 csésze), fehér árvacsalán (heti 2 csésze).

Reflux kezelése – Alternatív módszerek

Sokat tehetünk a reflux tüneteinek visszaszorítása érdekében, ha személyre szabott mozgásprogramban vehetünk részt, ahol a fizikai gyakorlatok kiválasztását szakember felügyeli és irányítja az egészségügyi állapot figyelembe vételével.

Torna

A megfelelő testsúly elérését és a jól működő emésztést segíti a mozgás, fizikai aktivitás. A jól megválasztott reflux torna enyhe hatáserősségű és intenzitású gyakorlatokból áll, amelyek a felsőtest függőleges tartása mellett történik, azért, hogy gátolja a savas visszafolyást (regurgitációt) a nyelőcsőbe.

Refluxban a légzési gyakorlatok is kedvező hatással lehetnek, a yoga , Pilates végzésénél kerülendők azok a  fordított poziciók, amelyek során a gyomor a nyelőcső felé helyezkedik.

Műtét

Az időben nem kezelt és elsúlyosbodó, szövődményekkel járó esetekben kezelési alternatívát a reflux gyógyításában a műtéti beavatkozás jelenthet.

Reflux szövődményei, komplikációk: nyelőcsőfekély, felső tápcsatornai vérzés, Barrett-szindróma (súlyos szövődmény, rákos daganatot megelőző állapot), nyelőcsőszűkűlet.

Reflux gyógyszeres kezelése

Az enyhe tünetek megszűntetésére a gyógyszertárban kaphatók reflux elleni gyógyszerek vény nélkül is, ilyenek a savsemlegesítők (savlekötő). 

Mint nevük is sugallja, ezek a szerek a sebzett nyálkahártya maró hatású sav közömbösítésén alapszanak. Fontos megjegyezni azonban, hogy gyors hatásuk és hatékonyságuk ellenére rövid ideig hatnak, alkalmazásuk korlátozott a mellékhatások kialakulása miatt.

Gyakori adagolásuk a szervezet só-és víz egyensúlyának az elvesztésével járnak

Ismert savsemlegesítő hatóanyagok: nátrium-hidrogénokarbonát, magnézium-, alumíniumsók rágótabletta vagy szuszpenzió formájában.

Gyógyszertárban vény nélkül kapható készítmények gyártói nevei: Rennie rágótabletta, Gaviscon rágótabletta és szuszpenzió, Maalox, Almagel, Antagel szuszpenzió stb.

A savkötők, kémiai úton semlegesítik a gyomorsavat. Mivel a sav szükséges a megfelelő emésztéshez, az ilyen készítmények hosszú távú adagolása befolyásolhatja a természetes emésztési folyamatot. A sokak számára ismert legártalmatlanabb és egyben legjobban ismert savsemlegesítő a szódabikarbóna.

Alkalomszerű adagolása nem okoz gondot, hosszú távú szedése azonban óvatosságra int. Gyors és hatékony, viszont hatása csak átmeneti, mára már elavult szernek minősül.

Kedvezőtlen hatásai:

• A sav semlegesítése mellett keletkező szén-dioxid gázképződéssel jár, ami puffadást, hasfeszülést okozhat és egyre inkább növeli a refluxot.
• Hosszú távon a szervezetben megnöveli a nátrium-szintet, kedvezve a magas vérnyomásnak
• vesekő képződésre hajlamosít
• csökkenti a szervezet kalcium szintjét, emiatt izomgörcs léphet fel
• vízháztartás zavart okozhat

A mérsékeltebb és hosszú ideje fennálló tünetek csillapítását szolgálják a  reflux elleni receptköteles gyógyszerek. Ezek közül az enyhébb esetekre a kezelő orvos savcsökkentőt, az úgynevezett Hisztamin2-receptor antagonistákat írhatja fel, melyek a savtermelés gátlása által hatnak.

A hisztamin a szervezetben más-más helyen többféle receptorral rendelkezik, a hisztamin2-es receptor specifikusan a gyomorfalban van jelen, és a gyomorsav termelésében játszik szerepet. Ennek gátlásával csökken a gyomorsav mennyiségének a  termelése.

A hisztamin2-receptor antagonisták hatása nem olyan gyors mint a savlekötőké, viszont hosszabb ideig, akár 12 órán át képesek csökkenteni a savtermelést, ami jobb időkeretet nyújt a sérült nyálkahártya gyógyulásához. Mellékhatásuk a b12-vitamin hiánya, valamint csonttörés veszélye.

Ide tartozó hatóanyagok: cimetidin (200 mg) , famotidin (20 mg és 40 mg-os kiszerelésben van forgalomban) , nizatidin (150mg és 300 mg-os kiszerelés) . 

A savcsökkentők más néven hisztamin h2-antagonista szerek nyelőcső reflux kezelési időtartama általánosságban 6-12 hét, az étkezés, a gyógyszerek felszívódását nem befolyásolja, viszont ahhoz hogy hatáserősségük ne változzon bizonyos gyógyszerekkel való együttes adagolásukat kerülni kell.

Hatóanyag szerinti sajátosságaikat és általános esetben történő adagolásukat az alábbi táblázat tartalmazza:

A savgátló gyógyszerek vagy más néven protonpumpa-gátlók, erőteljesebb savcsökkentő hatással rendelkeznek, ugyanis képesek a savtermelés akár 98%-át gátolni, a savcsökkentők kb. 70%-hoz képest.

Hatékonyságukat tekintve, általános érvényben elmondható, hogy a reflux betegség legjobb

eredményességet elért terápiás szerei, azonban figyelni kell itt is a mellékhatásokra: b12-vitamin hiány, hasmenés, hányinger. Hosszú távon történő alkalmazásuk növeli a combnyaktörés, csigolyatörés és csípő csonttörés kockázatát.

Reflux elleni savgátló hatóanyagok: omeprazol, lanzoprazol, pantoprazol, rabeprazol, esomeprazol ezek mindegyike 20 és 40 mg-os hatáserősségű kiszerelésben vannak forgalomban.

Általánosságban elmondható, hogy ha a nyálkahártya kismértékben károsodott,akkor nyelőcső reflux esetén gyomorégés és savas visszaáramlás megszüntetésére a protonpumpa-gátló hatóanyagú szerek kezelési időtartama 4-8 hét, napi egyszer reggel étkezés előtt 1 órával 20mg-nyi adagban.

Amennyiben a teljes gyógyulás nem történt meg, az orvos utasítására ez az idő még tovább hosszabbítható 8 hétig, napi egyszer reggel étkezés előtt 40 mg-nyi adagra. Gyógyult nyelőcső esetében vagy ha a nyelőcső nem károsodott a napi adag 10 mg.

Magyarországon a hisztamin2-receptor antagonisták és protonpumpa-gátló hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek kisebb koncentrációban (adagban) vény nélkül is beszerezhetők a gyógyszertárban.     

Egyéb gyógyszerek a reflux kezelésében

Ha a fenti gyógyszerek használata mellett a reflux gyógyulása mégsem bizonyul teljesnek, javasolt a béltartalom továbbhaladását segítő szerek, a nyelőcső záróizom szorosabb összehúzódását serkentő készítmények, úgynevezett prokinetikumok adása (pl.metoclopramid).

Sucralfat-hatóanyag tartalmú szerek, védőbevonatot képeznek a sérült nyálkahártya felületén, ezáltal képesek kivédeni a maró hatást és segíteni a gyógyulást. Súlyos gyulladással járó tünetekre, rövid távon adhatók.

A baklofen hatóanyag, mint alternatív kezelési lehetőség a reflux események enyhítésében a nyelőcső alsó záróizom nyomását növelő hatása miatt lehet fontos. Refluxban alkalmazott hatásosságáról azonban további kutatások szükségesek.

Gyógyszerészi tanácsok a reflux kezelésében

Ha a reflux tüneteit érzékeljük magunkon, mint a gyomorégés, rossz szájíz, savas felböfögés stb. elsősorban érdemes kinyomoznunk, megfigyelnünk pontosan milyen étel vagy milyen esemény lehet a tünet okozója és ezt a továbbiakban minél inkább mellőzzük a kiváltó tényezőt.

A reflux étrend a zsíros ételek, ízgazdag élelmiszerek (csoki, menta, citrusok, édességek, erős fűszerek stb.) megvonását feltételezi, a reflux diéta betartása sokat javít a tünetek enyhítésében.

Vannak azonban olyan élelmiszerek is, melyek lassabban haladnak tovább a gyomorból ezáltal a savkötő hatásuk is tovább tart. Ezeknek fogyasztása javasolt lehet a reflux ellen, mint pl.: magas rosttartalmú gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, olajos magvak és diófélék.

Jó hatású lehet az étkezések között a nem szénsavas víz fogyasztása, mint bőséges folyadék bevitel, valamint a probiotikus joghurt és kefir választása is.

Mivel a tűrőképesség egyénenként változó, saját magunk tapasztalhatjuk meg a legjobban mi lehet a ránk vonatkozó refluxra hajlamosító tényező.

Amennyiben a tünetek, akkor sem szűnnek, ha elég figyelmet fordítottunk a reflux étrend szabályaira és a konyha technikákra, a testsúly kontrollra, az élvezeti szerek elhagyására vagy korlátozására (dohányzás, alkohol,kávé), megoldást nyújthatnak a patikában lelhető készítmények.

Ritkább esetekre, enyhébb tünetekre a reflux csillapítására a gyógyszertárban kaphatók a fent említett savlekötők (antacidumok), és kisebb hatóanyag koncentrációban savcsökkentők is.

Fontos megjegyezni, hogy savlekötőt és savcsökkentőt soha ne társítsunk, ne adagoljunk egy időben, mert egymás hatását közömbösítik. 

A vény nélkül beszerezhető savcsökkentők (Famotidin 10 mg- Quamatel Mini) és savgátlók (Pantoprazol 20 mg- Acida, Nolpaza Control, Acidwell, Ezomeprazol 20mg – Emozul Control) orvosi ellenőrzés hiányában csak 2 hétig szedhetők.

Krónikus, gyakran visszatérő gyomorégés esetén orvosi diagnózis és kezelés szükséges. Amennyiben az orvos protonpumpa-gátlót ír fel, néhány fontos szempontra figyelni kell.

Mivel ezek a gyógyszerek hosszú távú mellékhatásai közé tartozik a b-vitaminok hiánya, több mint 3 hónapos kezelés után felmerülhet a magnézium hiánya, pótolni kell a ezeket a vitaminokat és ásványokat.

Több éves kezelés után növekedhet a csukló-, csípő vagy gerinc törések kockázata.

A protonpumpa-gátlók gyakori mellékhatásai: fejfájás, hányás, hányinger,gyomorpanaszok (puffadás, hasfájás, székrekedés), jóindulatú gyomorpolipok, bőrkiütés, bőrpír, hólyagosodás, viszketés, kimerültség.

Ezért is fontos, hogy kövessük mindig az orvos utasításait, csak olyan adagban és csak annyi időre szedjük a nyelőcső reflux gyógyszereit amennyi a gyógyulás idejéhez szükséges, vagy erős gyulladáscsökkentők, gyomornyálkahártya bántalmazó szerek esetén fekélyt megelőző kezelésként.

Mennyi lehet a reflux gyógyulási ideje?

Általánosságban elmondható, hogy a tünetmentes állapot eléréséhez, az orvos által felállított terápia kezelési ideje a reflux súlyossága függvényében 6-12 hét a savtermelést gátlók és 4-8 hét a protonpumpa-gátló szerek alkalmazása mellett.